- Anyavállalat
- az a vállalkozás, amely egy másik vállalkozónál (leányvállalatnál) közvetlenül vagy azon keresztül közvetetten meghatározó befolyást képes gyakorolni.
- Ár
- az áru értékének pénzben való kifejezése, az az összeg vagy érték, amelyet a vevő fizet egy adott termékért vagy szolgáltatásért. Magában foglalja a termék előállításának, szállításának, tárolásának stb. díját és egyéb költségeket.
- Bruttó hazai termék (GDP)
- az országok gazdasági teljesítményét kifejező mutató; egy ország területén egy adott évben megtermelt, létrehozott, végső felhasználásra kerülő termékek és szolgáltatások piaci áron számított összértéke (pl. a magyarországi GDP-be beleszámít a győri Audi bevétele, de a MOL és az OTP külföldi bevétele nem).
- Bruttó nemzeti termék (GNP)
- egy ország állampolgárai és jogi személyei (vállalatai) éves termelésének, nemzeti jövedelmének, teljesítményének, összes vagyongyarapodásának a mérőszáma; az országok gazdasági fejlettségét, lakosainak életszínvonalát kifejező mutató; egy adott évben létrehozott végtermékek, termelési eszközök, fogyasztási cikkek, valamint az adott időszakban teljesített anyagi és nem anyagi szolgáltatások együttes piaci összértéke, amelyet az állampolgárok, a nemzet tulajdonában lévő cégek otthon és külföldön termelnek (pl. a hazai GNP-be nem számít bele a győri Audi, de a MOL és az OTP külföldi bevételei igen).
- Bruttó nemzeti jövedelem (GNI)
- a hazai gazdasági szereplők (háztartások, vállalatok, állam) összes elsődleges jövedelme; egy adott évben az ország állampolgárai által megkeresett összes jövedelem; a GDP-ből származtatott mutató, a hazai gazdasági szektorok által termelt, valamint a külföldről származó jövedelem összege (kivonva belőle a külföldi teljesítéseket).
- Dekonjunktúra
- a gazdasági helyzet kedvezőtlen alakulásának időszaka, hanyatló piaci helyzet, a gazdaság üzletmenetének romlása, stagnálása.
- Duális gazdaság
- 1. olyan gazdaság, melynek egyik pólusán a gazdagodók, a másikon a leszakadók állnak: a külföldi érdekeltségű vállalatokkal, az ezekből élőkkel (alkalmazottaik, a nekik beszállítók), a példájukat követőkkel, őket segítő és utánzó hazai körökkel (hazai vállalkozók, a külföldiekkel kapcsolatba kerülő hivatalnokok) szemben a velük való kapcsolatrendszerből kimaradó hazai tömegek találhatók; 2. olyan gazdaság, melynek egyik pólusán a nagyvállalatok, a másikon a kisvállalkozások vannak: az integrált termelési rendszerekkel, modern technológiával, nemzetközi méretekben termelőkkel szemben az egyéni és családi termelő és szolgáltató vállalkozásoknak kell versenyezniük.
- Egyéni vállalkozás
- olyan vállalkozás, amelynek beindulásához és működéséhez szükséges tőkét egy személy (vagy egy szűkebb közösség, többnyire család) biztosítja, és saját kockázatára végzi a gazdasági tevékenységét.
- Egységes belső piac
- az integrációs folyamat azon lényeges állomása, amikor már egységes piaci szabályok vonatkoznak a tagországokra: egységesek az árak, a vámok, azonos fizetőeszköz van forgalomban (a szervezeten belül nem különülnek el a nemzeti piacok).
- Egységes támogatási rendszer
- az európai uniós mezőgazdasági termelők számára a termelésüktől függetlenül nyújtott pénzbeli támogatás, aminek birtokában stabilabb a jövedelmük, megélhetésük.
- Elektronikus üzlet (e-business)
- az üzleti tevékenység vezetékes és vezeték nélküli internetes technológián alapuló összekapcsolása a vásárlókkal, a beszállítókkal és az üzleti partnerekkel.
- Életminőség
- azoknak a feltételeknek és lehetőségeknek az összessége, amelyek között egy adott társadalom tagjai élnek.
- Életszínvonal
- valamely ország lakossága számára elérhető javak és szolgáltatások összessége, jólétének mutatója, amelyet sok tényező határoz meg (pl. a jövedelem, a foglalkoztatottság, a munkalehetőségek, a család összetétele, a népesedési viszonyok, az oktatás, a szociális ellátás és a szakképzés színvonala).
- Euroövezet
- azoknak az európai uniós tagállamoknak az együttese, amelyeknek országon belüli hivatalos pénzneme, fizetési eszköze az euró.
- Fejlett országok
- a gazdasági-társadalmi fejlettség legmagasabb szintjére jutott államok csoportja, amelyek jellemzője a politikai stabilitás és a fejlett piacgazdaság; vezető szerepet játszanak a legkorszerűbb, a legdinamikusabban fejlődő ipari és szolgáltató ágazatok, amelyek között sokféle és szoros kapcsolat van; nagy arányban foglalkoztatnak magasan képzett munkaerőt; legmagasabb egy főre jutó GDP és az életszínvonal, legjobbak az életkörülmények.
- Fejlődő országok
- alacsony és közepes gazdasági fejlettségű (az ún. „harmadik világhoz” tartozó) országok csoportja, amelyek gazdasága a hagyományos mezőgazdasági termelésen és az ásványi nyersanyagok kitermelésén alapszik; a fejlődés üteme lassú, a gazdasági élet ágai között alig vannak kapcsolatok; a gazdasági szerkezet egészére az a kettősség jellemző, hogy a hagyományos önfenntartásra termelő gazdaság és a modern, világpiacra termelő gazdaság egyidejűleg működik; népességszámuk általában gyorsan növekszik, politikai rendszerük ingatag, demokratikus intézményrendszerük sok esetben hiányos.
- Feketepiac
- a kereslet-kínálat egyensúlyának megbomlásakor kialakult, jogszabályok által tiltott piaci forma, ahol az eladók a hivatalostól eltérő áron árusítják a termékeket.
- Fogyasztás
- a termelés végső célja, amelynek során az emberek különféle szükségletei kielégítődnek, miközben a létrehozott anyagi javak, szolgáltatások fel- és elhasználódnak; a lakossági fogyasztás az egyének, a közösségi fogyasztás a társadalom közös szükségleteinek kielégítését jelenti.
- Fogyasztói kosár
- egy átlagos jövedelmű és létszámú család által egy adott időszak (egy hónap vagy év) alatt megvásárolt fogyasztási cikkek és igénybe vett szolgáltatások mennyisége.
- Fogyasztói társadalom
- olyan társadalom, amelyben a minél több fogyasztási cikk megszerzése a legfőbb életcél.
- Gazdasági ágazat
- az anyagi javak és szolgáltatások előállításával összefüggő tevékenységek legnagyobb hagyományos területei: a mezőgazdaság, az ipar és a kereskedelem.
- Gazdasági fejlettség
- az adott történelmi időszakban valamely társadalom természeti, történelmi, társadalmi és gazdasági tényezők által meghatározott szintje, amelyet leggyakrabban az egy főre számított GNP értékével fejeznek ki; elsősorban a természeti erőforrásoktól, a munkaerő minőségétől, a nemzeti vagyon mennyiségétől, a társadalom termelési módjától függ.
- Gazdasági fejlődés
- a társadalom által előállított GDP és a termelő tevékenységek növekedésének, valamint a gazdasági szerkezet átalakulásának együttes folyamata, amit a gazdasági termelékenység növekedése és minőségi javulása okoz.
- Gazdasági növekedés
- a társadalom által előállított anyagi javak, a termékek és a szolgáltatások mennyiségének tartós növekedése, amit elsősorban az erőforrásoknak a termelésbe való egyre nagyobb bevonása okoz; általában GDP/GNP évi átlagos vagy 1 főre vetített %-os növekedési rátájával jellemzik.
- Gazdasági szektor
- 1. földrajzi értelemben: a gazdasági életben hasonló szerepkört betöltő tevékenységcsoport: primer (mezőgazdaság, bányászat), szekunder (ipar), tercier (szolgálatás) és kvaterner (kutatás-fejlesztés-innováció) szektor; 2. makroökonómiai értelemben: a gazdaság szereplőiből álló olyan csoport, amelynek hasonlóak az erőforrásai, a céljai és a gazdasági döntései.
- Gazdasági szerkezet
- a három fő gazdasági szektor, illetve ágazat részesedési aránya az összes termelésből.
- Gazdasági szerkezetváltás
- egy adott gazdaságban kialakult termelési, fogyasztási, szolgáltatási tevékenységforma arányának megváltoztatása.
- Gazdasági unió
- az országok közötti integráció folyamatának az a lépcsője, amelyben a tagállamok gazdaságai összefonódnak, egységes gazdasági rendszerbe szerveződnek, a közös gazdaságpolitika révén közös beruházásokat valósítanak meg, a technológiai láncok átlépik az országhatárokat, továbbá a termelési tényezők szabadon áramlanak, együtt szervezett termelési és eladási folyamatok zajlanak és közös pénz van a forgalomban.
- Globális világgazdaság
- olyan jellegű világgazdaság, amelyben a termelési folyamatok és az ezzel összefüggő forgalmazási tevékenységek világszinten szerveződnek, az áruk, a szolgáltatások, a termelési tényezők országhatároktól függetlenül áramlanak.
- Globalizáció
- 1. gazdasági értelemben: a kapitalista gazdálkodásnak a tőke által vezérelt világméretű kiteljesedése, a világgazdasági tér egységbe szerveződése; nem egyszerűen a termelési tényezők országok és térségek közötti áramlása, hanem a gazdasági viszonyok és különféle társadalmi folyamatok megerősödő egységesülése; 2. tágabb értelemben: a Föld és lakói uniformizálódása; fő eleme, hogy a világ egyes részein történő események, folyamatok, döntések erősebben vagy gyengébben, gyorsan vagy lassan, pozitívan vagy negatívan, de mindenképpen hatnak a világ más részeinek fejlődésére.
- Gyarmat
- olyan ország vagy terület, amelyet egy másik ország erőszakkal magához csatol, megfosztva gazdasági és politikai önállóságától.
- Gyarmatosítás
- 1. történelmileg: gazdaságilag fejlett országok (gyarmatosítók) a felfedezett területeket meghódították, természeti kincseit kiaknázták, az őslakosságot leigázták; 2. napjainkban: gazdaságilag fejlett országok gazdasági erőfölényüket kihasználva rákényszerítik akaratukat más, jogilag független országok kormányzataira, illetve piaci eszközök alkalmazásával korlátozzák azok önállóságát.
- Információs társadalom
- olyan új típusú társadalom, amelyben az információs és telekommunikációs technológiák világméretű elterjedésének segítségével az emberiségnek a korábbiaktól eltérő típusú életvitelre, társadalomban betöltött szerepre és magasabb minőségű életre, munkavégzésre van lehetősége; a kis- és középvállalatok tevékenységét egyre inkább a transznacionális vállalatok hangolják össze; a foglalkoztatási szerkezetben nő a szellemi foglalkozásúak aránya, csökken a fizikai keresőké.
- Innováció
- azok az újdonságok és újítások, amelyek révén a gazdaság új lendületet kap. Lehet egy új ipari vagy mezőgazdasági termék, eljárás, illetve szervezési módszer, ismeret és tudás, ami a mindennapi munkavégzést hatékonyabbá teszi. Előállításukat a K+F ágazat végzi.
- Integrálódás
- az a folyamat, amelynek során több nemzetgazdaság összenő, a közöttük lévő különbség mindinkább eltűnik, az egymás közötti gazdasági (majd később egyéb) kapcsolatok is egyre közelítik az országon belüli kapcsolatok sajátosságait; két szinten mehet végbe: mikroszinten (a vállalatok között) és makroszinten (az országok között).
- Ipari gazdaság és társadalom
- olyan nemzetgazdaság, amelyben az ipar a gazdaság vezető ágazata, ezen belül is elsődleges a tömegtermékeket előállító gyáripar; a mezőgazdaságban is iparszerű termelés folyik; a gazdaság elsősorban a szekunder szektorban bővül, a foglalkoztatási szerkezetben az ipar részesedése a legnagyobb.
- Ipar utáni (posztindusztriális) gazdaság és társadalom
- olyan nemzetgazdaság, amelyben a termelő ágazatokkal szemben a szolgáltatások túlsúlya jellemző, a gazdaság a tercier szektorban bővül; a foglalkoztatottsági szerkezetben elenyésző a mezőgazdaság aránya, és egyre nő a szolgáltatásoké; a nagy ipari üzemek helyébe kis- és középvállalatok lépnek.
- Jóléti állam
- közgazdasági kifejezés, olyan feltételeket teremtő állam, amely megpróbálja a fogyasztói szükségleteket a legteljesebben kielégíteni.
- K+F tevékenység (kutatás-fejlesztés)
- új technológiai eljárások kifejlesztését és termelésbe állítását szolgáló tevékenységek összessége; a kvaterner szektor része; gazdaságon belüli aránya a társadalmi-gazdasági fejlettség egyik fontos mutatója.
- Kereslet-kínálat
- a piacgazdaság szabályozója, amelyek aránya meghatározza a termelés mennyiségét, minőségét.
- Konjunktúra
- a gazdasági helyzet kedvező alakulása, a gazdasági élet megélénkülési és fellendülési szakasza, kedvező üzletmenet.
- Közös piac
- az országok közötti integráció folyamatának az a lépcsője, amikor az országok között az árucikkek, a szolgáltatások, a tőke és a munkaerő szabadon mozoghat, ami az egységes belső piac kialakulásához vezet.
- Közösségi tulajdon
- főleg a szocializmusra jellemző tulajdonforma, ahol a termelőeszközökkel és a gazdálkodás eredményével elvileg egy adott közösség rendelkezik.
- Kvaterner szektor
- a tercier szektorból kivált negyedik gazdasági szektor, amely az információ tárolásával, feldolgozásával és továbbításával kapcsolatos tevékenységeket (pl. számítástechnika, média), továbbá a felsőoktatást és a kutatás-fejlesztést (K+F) foglalja magában.
- Kvóta
- az exportálható, az importálható vagy a megtermelhető árucikkek mennyiségének szabályozása, korlátozása.
- Leányvállalat
- az anyavállalat által létesített, tőle gazdasági (és gyakran szervezeti) függő helyzetben lévő, önálló jogi személyként működő vállalat.
- Magántulajdon
- a piacgazdaságra jellemző tulajdonforma; magánember vagy magáncég tulajdonában lévő dolog (pl. termelőeszköz, ingatlan, vagyontárgy), amelynek használati joga, fenntartása a tulajdonos kötelessége.
- Nemzetgazdaság
- egy adott ország határain belül található gazdasági tevékenységek és kapacitások összessége, az ország gazdasági szektorai; az az önálló gazdasági egység, amelyekből az integrált világgazdaság felépül.
- Nyereség
- 1. az elnyert haszon és a ráfordítás közötti különbség; 2. az az összeg, amely a kereskedő személy vagy vállalkozás olcsó vásárlása és drágán történő eladása után a saját költségek levonását követően marad.
- Nyitott gazdaság
- 1. az a gazdasági együttműködési forma, amelyben a gazdasági egységek nem elszigetelt szereplők, hanem egy nagyobb rendszer részei, vagyis kapcsolataik révén kölcsönös előnyökre törekszenek, így az erőforrások és az információk megoszlanak a gazdasági szereplők között; 2. a külfölddel sokirányú kereskedelmi kapcsolatot ápoló nemzetgazdaság.
- Önellátó gazdaság
- a fejlődő világ nagy részére jellemző kisgazdaság, mezőgazdasági termelési módszer, amelyben a megtermelt terményeket a gazdálkodó és családja hasznosítja, a felesleget sem viszik a piacra.
- Piac
- 1. az adásvételi ügyletek összessége, az eladók és vevők találkozása. 2. az a környezet, ahol az eladók és a vevők az áruk és a szolgáltatások adásvételének lebonyolítása céljából találkoznak. Meghatározó tényezői a kereslet és a kínálat, az árak és a jövedelmek.
- Piacgazdaság
- a piac működésén és a szabad versenyen alapuló gazdasági rendszer, amelynek alapvető elemei: a kereslet, a kínálat és az árak. A gazdaság hajtóereje a szereplők egyéni érdekeltsége, kezdeményezőkészsége és kockázatvállalása. Kemény verseny van, a gazdaság a minél nagyobb nyereség elérése érdekében működik. A termelési tényezők, a föld és a tőke magántulajdonban lehetnek. Ki tud bontakozni az emberek alkotókészsége és munkavégző képessége, ugyanakkor a szociális biztonság kiépítettsége hiányos.
- Piaci verseny
- a termelők gazdasági küzdelme (pl. olcsóbb termékek piacra dobásával, jobb minőségű termékek előállításával) egymás ellen a haszonért, a piacért.
- Politikai unió
- az integráció legmagasabb foka, amelyben nemcsak a tagállamok gazdasági rendszere, hanem a politikai intézményei is összefonódnak egymással; tágabban értelmezve az önálló államok is megszűnnek és az egyes nemzetállamok helyett egységes politikai szerveződés funkcionál.
- Preferenciális vámövezet
- az övezeten belüli országok előnyben részesítése azáltal, hogy vám- és egyéb kereskedelempolitikai kedvezményeket nyújtanak egymásnak.
- Primer szektor
- azon termelő ágazatok összessége, amelyek termékeiket (a feldolgozásra szánt nyersanyagokat) közvetlenül a természetből nyerik: földművelés, állattenyésztés, erdőgazdálkodás, halászat, vadászat és bányászat; más szektorban előállított anyagokat legfeljebb csak a termelőeszközök működtetésére használnak.
- Privatizáció (magánosítás)
- az állam tulajdonát képező vagyontárgy eladása, magánkézbe juttatása.
- Protekcionizmus
- a hazai gazdaság védelme érdekében folytatott gazdaságpolitika, amely vámokkal és kvótákkal korlátozza az importot vagy közvetlen támogatást nyújt az exportnak, ezzel védve a hazai termelőket a világpiacról származó importáruk veszélyétől.
- Ráfordítás
- 1. egy adott tevékenységhez kapcsolódó értékesített anyagi és nem anyagi javak értéke egy időszakban, ami a termelési költségen kívül magában foglal egyéb pénzügyi kiadásokat is (pl. kötbér, késedelmi kamat, bírság, kártérítés); 2. a vállalkozás egészének működése során történt eszköz és munkaerő felhasználás pénzben kifejezett értéke.
- Regionális gazdasági unió
- az integrációnak az a formája, amikor a gazdasági integráció területileg jól körülhatárolható földrajzi régiót alkot.
- Schengeni övezet (térség)
- a Schengeni Megállapodásban meghatározott olyan európai terület, amelyen belül – a belső határok eltörlése következtében – a személyek szabadon mozoghatnak; ugyanakkor a térség országai szigorúan ellenőrzött külső határral védik biztonságukat, e célból igazságügyi és rendőri szerveik együttműködnek; a térségre közös szabályok és eljárások vonatkoznak a rövid tartózkodási vízumokat, a menedékkérelmeket és a határellenőrzési eljárásokat illetően.
- Szabadkereskedelmi övezet
- az országok közötti integráció folyamatának az az állapota, amikor az abban részt vevők vámmentesen szállíthatják az árucikkeket egymás között, viszont a külső országok áruival szemben minden tagállam külön vámpolitikát alkalmaz, védővámokat vethet ki.
- Szakosodás
- valamely gazdasági ág vagy termelő üzem, vállalkozás tevékenységének specializálódása; egy feladat ellátására rendezkedik be (pl. csak meghatározott bankműveletet végez el).
- Szekunder szektor
- azon termelő ágazatok összessége, amelyek feldolgozzák és késztermékké alakítják a primer szektor által előállított nyersanyagokat: energiagazdálkodás, feldolgozó- és építőipari tevékenységek.
- Szubvenció
- támogatás, általában az állami költségvetés hozzájárulása az egyes gazdasági ágak, valamely termék előállításához, vállalatok és intézmények stb. költségeihez.
- Társadalmi (humán) erőforrás
- a társadalomnak azok a jellemzői, amelyek a természeti erőforrásokkal együtt elengedhetetlenül szükségesek a termelő tevékenység végzéséhez, és amelyek állapota meghatározza a termelési folyamatot; utóbbiak közé tartoznak a gazdaság számára nélkülözhetetlen emberi tényezők, az ember különféle képességei és a munkavégzés alatt tanúsított magatartása is. Minőségét elsősorban a belső emberi tulajdonságok határozzák meg (pl. fizikai adottságok, szakmai felkészültség, intelligenciaszint, döntéshozói, alkalmazkodó- és kapcsolattartó készség stb.), de ezeket külső feltételek nagymértékben befolyásolhatják (pl. a munkakörülmények, az előírt követelmények stb.).
- Társas vállalkozás
- olyan vállalkozás, amely beindításához, működéséhez szükséges tőkét több személy biztosítja, és a gazdasági tevékenységet közös kockázatukra végzik (pl. közkereseti társaság, betéti társaság, részvénytáraság).
- Tercier szektor
- a különféle szolgáltató tevékenységek csoportja, amelyek nem hoznak létre kézzelfogható javakat, viszont jelenlétük a társadalom működéséhez és az emberek jólétének biztosításához elengedhetetlen (pl. közlekedés, hírközlés, kereskedelem, közigazgatás, turizmus, pénzügyi szolgáltatások, egészségügyi ellátás, közoktatás, valamint a kulturális tevékenységek).
- Termelékenység
- a termelés hatékonyságának fő mutatószáma, az egységnyi munkaidő alatt előállított termékek mennyisége, az a viszony, amely az anyagi javak, illetve szolgáltatások értéke és az előállításukhoz szükséges munka között áll fenn, amit általában egy adott termék elkészítéséhez szükséges munkaidővel szokták kifejezni.
- Termelés
- gazdasági folyamat, amely során a társadalom a különféle emberi szükségletek kielégítése céljából anyagi javakat hoz létre; köznapi értelemben véve csak a kézzelfogható javak előállítását tekintjük termelésnek, a közgazdaságtan viszont termelő folyamatnak tekinti a szolgáltatásokat is.
- Termelési kooperáció
- a munkának az a formája, amikor ugyanabban a termelési folyamatban vagy különböző, de egymással összefüggő termelési folyamatban sok ember tervszerűen egymás mellett és összedolgozik, így olyan feladat elvégzésére is képesek, amelyekre külön-külön nem lennének.
- Termelőerő
- a termelés minőségét meghatározó tényezők összessége, amelyektől függ, hogy egy adott társadalom mely termékeket, mekkora mennyiségben és milyen hatékonysággal képes előállítani; közé tartoznak: a fizikailag és szellemileg felkészült munkaerő (tudás, ügyesség, szervezőkészség stb.), a termelés során alkalmazott eszközök (gépek, berendezések, szerszámok stb.), valamint a termelést végző emberek közötti együttműködés (kooperáció) képessége is.
- Természeti erőforrás
- a természeti környezet azon elemei, amelyeket az ember szükségleteinek kielégítése céljából, az anyagi javak előállításához felhasznál, a humán erőforrásokkal együtt a termelés alapját képezi (pl. különböző ásványkincsek, a művelt földek termőképessége, egy táj éghajlati adottságai, növény- és állatvilága, valamint természeti szépségei).
- Tervutasításos gazdálkodás
- a szocialista rendszerű országokra jellemző gazdálkodási típus, amelyben az állami irányítás előre meghatározott, különböző időtartamokra szóló, a politika által befolyásolt központi tervek alapján működteti az egész gazdaságot, minden teljesítmény értékét az államilag meghatározott központi tervek teljesítése alapján ítélik meg. A piac törvényei nem érvényesülhetnek, a vállalatok nem hozhatnak saját döntéseket; a kínálat nem igazodik a szükségletekhez. Nincs magántulajdon, hivatalosan nincs munkanélküliség, a rászorulókat szociális ellátásban részesítik. A nagyobb vagy jobb teljesítményt nem ösztönzik, ezért kicsi a termelékenység.
- Tömegáru-termelés
- egy egyedi jelleget nem viselő termék nagy mennyiségben, olcsón, egységes minőségben való előállítása, ami főleg az acéliparban, a nehézgépgyártásban, valamint a textil- és ruházati iparban terjedt el.
- Transznacionális vállalat
- 1. olyan nemzetközi nagyvállalat, társaság, amelynek működése átnyúlik az országhatáron, több ország vesz benne részt; rendszerint valamely gazdaságilag fejlett országban található a központja, de leányvállalataival behálózza a fejlett és fejlődő országokat; 2. szűkebb értelemben: az a világ több országában tevékenykedő vállalat, amelynek tulajdonosai egy nemzetbe tartoznak (megkülönböztetés a multinacionális vállalattól).
- Tudásgazdaság (tudásipar)
- 1. az információs társadalom alapfelfogása, miszerint a szakértelem, a tudás gazdasági hasznosításával érték jön létre; 2. a gazdasági élet egyik ága, a kvaterner szektor része, amely magában foglalja az oktatást, a kutatást és fejlesztést, az információs technológiákat és szolgáltatásokat, valamint a tömegmédiát.
- Tudományos-technikai forradalom
- egyidejű nagy jelentőségű előrelépés a tudományban és a technikában, ami alapvetően megváltoztatja az ember helyét és szerepét a termelésben.
- Túltermelési válság
- az az állapot, amikor a megtermelt termékek mennyisége, az áruk kínálata meghaladja a szükségleteket, illetve a keresletet, ezért a termékek egy részét nem tudják eladni.
- Vállalkozás
- 1. a vállalkozó jövedelmének, vagyonának gyarapítása céljából végzett üzletszerű tevékenység; 2. a gazdaság mikroegysége, amely anyagi javakat állít elő és viseli a piaci szereplés kockázatát rövid távon a piacon való maradás, hosszú távon profitszerzés érdekében.
- Vám
- az állam által az ország vámhatárát átlépő árukra kivetett adó, amit a külfölddel lebonyolított áruforgalom után kell fizetni. A külkereskedelmi politika eszköze; célja egyrészt az állam bevételeinek növelése és az ország gazdaságának szabályozása, másrészt az adott ország piacán forgalomban lévő áruk szerkezetének és árának befolyásolása, harmadsorban pedig (és leggyakrabban) a hazai termékek, vagyis a hazai termelők védelme.
- Versenyképesség
- a nyitott gazdaságú országokban a gazdálkodási egységekkel vagy a termékekkel szemben támasztható követelmény, amely a világpiacnak való mennyiségi, minőségi és gazdaságossági megfelelést jelent.
- Világgazdaság
- azoknak a gazdasági kapcsolatoknak az összessége, amelyek révén a világ országainak nemzetgazdasága a nemzetközi munkamegosztáson keresztül új, sajátos törvényszerűségek alapján összefonódik egymással.
- Világgazdasági korszakváltás
- a világgazdaságban meghatározó országok, illetve a kevésbé meghatározó országok pozícióinak jelentős változása.
