- Adorjánné – Makádi M. – Radnóti K. – Wagner É. (2014): Tanulási környezetek, a tanulás eszközrendszere a természettudományos nevelés során. In: Radnóti K. (szerk.): A természettudomány tanítása. Szakmódszertani kézikönyv és tankönyv. Mozaik Kiadó, Szeged, pp. 433–462.
- Adorjánné – Makádi M. – Nagyné – Nahalka I. – Radnóti K. – Wagner É. (2014): A problémamegoldás alapjai és szerepe a természettudományos nevelési folyamatban. In: Radnóti K. (szerk.): A természettudomány tanítása. Szakmódszertani kézikönyv és tankönyv. Mozaik Kiadó, Szeged, pp. 433–462.
- Bánkúti Zs. – Csorba L. (szerk., 2011): Átmenet a tantárgyak között. A természettudományos tantárgyak megújításának lehetőségei. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Budapest, 263 p. (utolsó megnyitás: 2014. 10. 31.) http://www.ofi.hu/sites/default/files/attachments/atmenet_a_tantargyak_kozott.pdf
- Borvendég M. – Doba L. – Harag F. – Jámbor B. – Szabó P. (2000): A környezetismeret tanításának módszertana. Dávid Kiadó, Kaposvár, 180 p.
- Csapó B. (1999): Természettudományos nevelés: híd a tudomány és a nevelés között. In: Iskolakultúra. Pannon Egyetem BTK, Veszprém,10. pp. 5–17.
- Csányi V. (2007): A természettudomános gondolkodásról. In: Magyar Tudomány. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, 2. pp. 132–135.
- Csermely P. – Koltay T. (1999): Kutatás és közlés a természettudományokban. Osiris Kiadó, Budapest, 318 p.
- Einstein, A. (1914): Hogyan látom a világot. Gladiátor Kiadó, Budapest, 198 p.
- Fűzné Koszó M. (2011): Környezetünkről természetesen tanítani. Módszertani kézikönyv. SzTE JGyPTÓI, Szeged, 64 p.
- Guilford, J. P. (1967): The nature of human intelligence. McGrow-Hill, New York, 538 p.
- Keszei E. (1998): Multimédia a természettudományokban. In: Új Pedagógiai Szemle. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Budapest, 48. évf. 6. pp. 90–100.
- Korom E. (1997): Naiv elméletek és tévképzetek a természettudományos fogalmak tanulásakor. Magyar Pedagógia. Magyar Tudományos Akadémia PB, Budapest, 97. évf. 1. pp. 19–40.
- Korom E. (2002): Az iskolai tudás és hétköznapi tapasztalat ellentmondásai. In: Csapó B. (szerk.): Az iskolai tudás. Osiris Kiadó, Budapest, pp. 139–168.
- Korom E. – Nagyné (2012): Természettudományos ismeretek megértését segítő program az 5−6. évfolyamon. In: Iskolakultúra. Pannon Egyetem BTK, Veszprém, 2012. 2. pp. 3–16.
- Korom E. – Nagyné – B. Németh M. – Radnóti K. – Makádi M. – Adorjánné – Revákné – Tóth Z. – Csíkos Cs. – Wagner É. (2012): Részletes tartalmi keretek a természettudomány diagnosztikus értékeléséhez. In: Csapó B. – Szabó G. szerk.): Tartalmi keretek a természettudomány diagnosztikus értékeléséhez. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, pp. 179–311.
- Kilshaw, J. (1990): A térképalkotás felhasználása a természettudomány oktatásában. In: Primary Science Review. 12. évf. tavasz, pp. 34–36.
- Kőrösné (szerk., 2010): Digitális taneszközök használata a természettudományos tantárgyak tanóráin. IKT-Mozaik – Kézikönyv pedagógusoknak a számítógép tanórai alkalmazásához. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Budapest, 261 p.
- Makádi M. – Radnóti K. (2003): Reaction studyweek Teaching as Art. Onderwijskunst. Bulletin van Christelijke Hogeschool de Driestar, Gouda, 3. 2. 22 p.
- Marx Gy. (1994): Természettudományos írástudás. In: Iskolakultúra. Pannon Egyetem BTK, Veszprém, 14. évf. 22-23. pp. 7–13.
- Mihály I. (2001): Természettudomány és nevelés. In: Új Pedagógiai Szemle. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Budapest, 51. évf. 9. pp. 74–80. (utolsó megnyitás: 2014. 10. 31.) http://epa.oszk.hu/00000/00035/00052/2001-09-vt-Mihaly-Termeszettudomany.html
- Nagyné (2010): A kutatásalapú tanulás/tanítás (’inquiry-based learning/teaching’, IBL) és a természettudományok tanítása. In: Iskolakultúra. Pannon Egyetem BTK, Veszprém, 20. évf. 12. pp. 31–51.
- B. Németh M. – Korom E. – Nagyné (2012): A természettudományos tudás nemzetközi és hazai vizsgálata. In: Csapó B. (szerk.): Mérlegen a magyar iskola. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, pp. 131–190.
- B. Németh M. – Korom E. – Nagyné (2012): A természettudományos tudás nemzetközi és hazai vizsgálata. In: Csapó B. (szerk.): Mérlegen a magyar iskola. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, pp. 131–190.
- O’Hear, A. (1989): Introduction to the Philosophy of Science. Clarendon Press, Oxford, 254 p.
- Reinfried, S. (2008): Conceptual Change in Physical Geography and Environmental Sciences through Mental Model Building: The Example of Groundwater. International Research in Geographical and Environmental Education. 12. pp. 41–61.
- Réti M. (2011): Az érvelés mint a felfedeztető tanulás interdiszciplináris eszköze. In: Bánkúti Zs. – Csorba L. (szerk.): Átmenet a tantárgyak között. A természettudományos tantárgyak megújításának lehetőségei. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Budapest, pp. 67–80.
- Revákné Markóczi I. – Máth J. (2002): A természettudományos problémamegoldó gondolkodás fejlesztése a középiskolában. Új Pedagógiai Szemle. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Budapest, 52. évf. 10. pp. 101–109.
- Roeders, P. – Gefferth É. (2008): A hatékony tanulás titka. A hatékony tanítás és tanulás dinamikája. Trefort Kiadó, Budapest, 216 p.
- Tomcsányi P. (2000): Általános kutatásmódszertan. Ismeretalkotás és -közlés tudományszaktól független elmélete és gyakorlata. Szent István Egyetem, Gödöllő, 473 p.
- Veres G. (2009): Természettudományos nevelés és társadalom. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Budapest, http://www.ofi.hu/tudastar/testveri-tantargyak/veres-gabor (utolsó megnyitás: 2014.11.28.)
- Veres G. (szerk., 2009): Az integrált természetismeret tantárgy tanítása. Kézirat. Közgazdasági Politechnikum – Országos Köznevelési Intézet, Budapest, 170 p. http://poli.hu/wp/wp-content/uploads/2009/11/Tan%C3%ADtás_2.pdf (utolsó letöltés: 2014.11.28.)
- Victor A. (1989): Zseblabor-vizsgálatok munkafüzet. Országos Oktatástechnikai Központ, Budapest, 51 p.
Szakmódszertani bibliográfia
Természettudomány szakmódszertani irodalom
Események
| Nincsenek események |
Készült az "Országos koordinációval a pedagógusképzés megújításáért” című TÁMOP- 4.1.2.B.2-13/1-2013-0007 pályázat keretében
