Energiagazdaság

Értékelés:
(3 szavazat)
Árapály-energia
a tengerjárás keltette vízmozgásból, a dagály idején történő vízszintemelkedésből és az apálykori vízszintcsökkenésből származó mechanikai energia; mivel periodikus természeti jelenséghez kapcsolódik, folyamatosan rendelkezésre álló, megújuló energiaforrás.
Árapály-erőmű
nagy tengerjárású partokon, többnyire tölcsértorkolatba épített erőmű, amely a tengerszint hat óránként ismétlődő emelkedésének és süllyedésének az energiáját hasznosítja; turbináit a zsilipekkel ellátott gát előtt vagy mögött felduzzadt víztömeg mozgási energiája működteti.
Atomerőmű
a hőerőművek egyik fajtája, amelynek reaktorában maghasadás során felszabaduló hő segítségével előállított gőz forgatja meg a turbinákat.
Atomipar
az energiagazdaságnak az az ága, amely atomenergiát állít elő; magában foglalja a fűtőelemek előállítását a hasadóanyagokból (pl. uránércből), az atomerőművek berendezéseinek gyártását és az erőművek üzemeltetését is.
Biobrikett
a mező- és erdőgazdálkodás melléktermékeiből (pl. faforgácsból, aprítékból, nyesedékből) és erre a célra termesztett növényekből (pl. energiafű, energianád) préselt tüzelőanyag, amely nagyon jó hatásfokkal ég és égésekor nem szennyezi a levegőt (mert nincs benne kén).
Bioenergia
energetikai értelemben a biomasszában rejlő energia, amelyet valamely biológiai anyag (mezőgazdasági termény feldolgozásának mellékterméke, hulladéka, pl. szalma; energianövény, pl. repce, energiafű; állati trágya, erdőgazdasági vagy fafeldolgozási melléktermék, hulladék, pl. faapríték, fűrészpor) elégetésével (hőenergia-felszabadítás) vagy kémiai átalakítással (pl. cseppfolyósítás, elgázosítás) szabadítanak fel.
Biogáz
1. szerves anyagokból levegőtől elzárt körülmények között keletkezett gázelegy (pl. mocsárgáz, elárasztott rizsföldeken vagy kérődző állatok emésztőrendszerében keletkező biogáz, hulladéklerakó telepen termelődő depóniagáz); 2. szerves anyagokból mesterséges erjesztéssel energiaelőállítási céllal nyert gázkeverék (nagy része metán).
Biomassza
biológiai eredetű szervesanyag-tömeg, egy szárazföldi vagy vízi élő és nemrég elhalt szervezetek (növények, állatok, gombák, mikroorganizmusok) összessége; biotechnológiai iparok termékei; technológiai folyamatok összes biológiai eredetű terméke, hulladéka, mellékterméke.
Elsődleges energiaforrás
olyan, a természetben előforduló energiahordozó, amelyből közvetlenül hőt, munkává váló energiát, elektromos áramot állíthatunk elő.
Energiagazdaság
a gazdaságnak az az ága, amely az energiahordozók kitermelését, másodlagos energiaforrásokká való átalakítását és elosztását végzi.
Energiahatékonyság
1. az adott energiahordozóban felhalmozott energia kinyerésének mértékét kifejező érték; 2. ugyanez egy adott ország, régió energiagazdaságában felhasznált különböző energiahordozók összesítése esetén, ami összefügg az adott társadalom illetve gazdaság fejlettségi szintjével.
Energiahordozó
olyan anyag, amely a társadalom adott technológiai fejlettségi szintjén kinyerhető energiát tartalmaz; fajtái a fosszilis szilárd, folyékony és gáznemű tüzelőanyagok; a víz és a szél energiája; a geotermikus energia; a hasadóanyagok; a napsugárzás és a biomassza egy része.
Energiaszerkezet
egy adott ország, régió energiagazdaságában a különböző felhasznált energiahordozók aránya az összes felhasznált energiához képest.
Erőmű
elsődleges energiaforrást felhasználó, villamos energia fejlesztésére szolgáló létesítmény (építmény és berendezés); az elsődleges energiahordozóból (esetleg többszöri átalakítással) kinyert mechanikai energiát generátorok elektromos indukció révén elektromos árammá alakítják.
Földhőenergia (geotermikus energia)
az egyik legolcsóbb megújuló energiaforrás; tágabb értelemben: a Föld belső hőjéből származó energiamennyiség, amely a földi hőáramban a felszín közelébe kerülve a kőzetekben és a pórusvízben tárolódik; szűkebb értelemben: a Föld belső hője által fűtött hévízben tárolódó energia.
Földhőerőmű (geotermikus erőmű)
olyan hőerőmű, amiben a turbinákra vezetett gőz előállításhoz szükséges hőt közvetlenül a Föld belsejében keletkező hő szolgáltatja
Hőerőmű
általában nagy teljesítményű, állandó üzemben dolgozó hagyományos erőmű, amelyben a fosszilis energiahordozók (pl. kőszén, kőolaj, földgáz) elégetésével fűtött gőzkazánokban gőzt állítanak elő, majd az annak mechanikai erejével forgatott gőzturbinák hajtják meg a villamos energiát termelő generátort.
Másodlagos energiaforrás
olyan energiaforrás, amelyet az elsődleges energiahordozó átalakításával nyernek (pl. gőz, elektromos áram, koksz, gáz).
Megújuló energiaforrás
olyan energia kinyerésére alkalmas anyag, közeg, természeti jelenség, amely a felhasználás ellenére nem fogy el, hanem folyamatosan vagy ismétlődően rendelkezésre áll vagy újratermelődik; állandó hozamú erőforrás, amely a kimerülés veszélye nélkül felhasználható (pl. víz, napsugárzás, szél, földhő).
Napenergia
a Napban lejátszódó magfúzió során keletkező, elvileg folyamatosan rendelkezésre álló megújuló energiaforrás; áramtermelésre csak ott használható, ahol nagy a napsütéses órák száma és erős a besugárzás.
Naperőmű
a Nap energiájával működtetett erőmű, amely a sugárzási energiát közvetlenül alakítja át elektromos árammá napelemek segítségével, vagy közvetve, a parabolateknőkkel, -tükrökkel, energiatoronyban összegyűjtött energiából előállított hőenergiát alakítja tovább.
Nem megújuló energiaforrás
olyan fosszilis természeti erőforrás, ami nem termelődik újra (vagy ha igen, az emberi léptékkel mérve nagyon hosszú ideig tart), így készletei végesek, mennyisége a kitermeléssel és a felhasználással párhuzamosan csökken (pl. kőszenek, szénhidrogének, uránérc).
Szélenergia
a légnyomáskülönbség által létrejövő szél mozgási energiája; elméletileg szinte állandóan rendelkezésre álló, de időben változó intenzitású megújuló energiaforrás.
Szélerőmű
tágabb értelemben: a szél mechanikai erejével működtetett szélkerék, szélgenerátor, erőmű vagy szélfarm; szűkebb értelemben: a 100 kWh-nál nagyobb teljesítményű generátorokkal villamos energiát előállító berendezés.
Vízenergia
mozgó (folyó, áramló, gravitációsan eső) víz mozgási energiája; megújuló energiaforrás, ami térben és időben változó mennyiségben áll rendelkezésre.
Vízerőmű
a szárazföldeken mozgó víz mechanikai erejével működtetett, a vízszintkülönbséget kihasználó erőmű; a víz mozgási energiáját leggyakrabban vízturbinákkal biztosítják; vagy a gát mögött felduzzasztott vizet vezetik a vízturbinákra, vagy egy magasabb vízszintű víztárolóból vízturbinán keresztül egy alacsonyabban fekvőbe engedik a vizet, vagy egyszerűen a magasabb terepről az alacsonyabb terepszintre ejtik a vizet.

Események

Nincsenek események

tamop info

Készült az "Országos koordinációval a pedagógusképzés megújításáért” című TÁMOP- 4.1.2.B.2-13/1-2013-0007 pályázat keretében

szechenyi2020