Földrajzi fogalomtár

Tájak, régiók, regionális szerepkörök

Értékelés:
(0 szavazat)
Adóparadicsom
olyan ország vagy független igazgatású terület, amely nagyon alacsony adókulcsot alkalmaz, vagy egyáltalán nem vet ki adót a területen letelepedett külföldi személyre, illetve a területén vállalatot, fiókot alapító külföldi cégekre.
Átalakuló ipari körzet
olyan terület, ahol a gyártási folyamat különböző fázisaira specializálódott, egymással szoros munkamegosztási kapcsolatban lévő, összpontosuló üzemek egyre nagyobb arányban a korábbitól eltérő iparágakban és szolgáltatásokban tevékenykednek.
Banánköztársaságok
1. eredetileg Közép-Amerika kisebb államai, amelyek gazdasága egykor a monokultúrás banántermesztésen alapult; 2. ma azokat az egyoldalú gazdaságú és gyakran torzult társadalmú országokat jelenti, amelyek gazdasági és politikai szempontból valamely nagyhatalom hűséges kiszolgálói.
Bányavidék
a felszín alatti és felszíni bányászat által használt, igénybe vett terület, ahol a bányászat jelentős munkaerőt foglalkoztat.
Centrumtérség (világgazdasági pólus, magterület)
a világgazdaság központi térsége, ahol a fejlett országok tartják kezükben a termelés és a nemzetközi kereskedelem nagy részét; gazdasági ereje a nemzedékek során felhalmozott tudáson és pénzen alapul, fejlődése az adott rendszer belső szerkezetéből és a népesség belső motiváltságából következik; szükségleteik kielégítésére magasabb színvonalat előállító új erőket tudnak bevonni; Észak-Amerika, Európai Unió, Kelet- és Délkelet-Ázsia.
Esőerdővidék
a forró övezet egyenlítői övének tipikus tája, ahol az esőerdő uralkodik, s ez határozza meg a többi természet- és társadalom-földrajzi tényezőt is; a forró és fülledt éghajlatú, vizenyős erdővidéken a letelepedés és az élelemtermelés lehetőségei korlátozottak, az ott élők az erdő letarolásával jutnak csekély termőtalajhoz, amelyen fejletlen technikákkal (vándorló-égető, szúróbotos földművelés), környezetpusztító módon termelnek.
Eurorégió
1. az országhatárokon átnyúló együttműködés egyik formája Európában, amely két vagy több országban található térség között jön létre, és lehetőséget ad a helyi önkormányzatok, a kis- és középvállalkozások, helyi gazdasági szervezetek közötti kapcsolatteremtésre, kommunikációra (pl. Kárpátok Eurorégió); 2. egy földrajzi terület, amelyen a határ menti térségek hatékony fejlesztése érdekében összehangolt tevékenységeket végeznek.
Fejlesztési régió
megyékre vagy azok részeire kiterjedő (akár az országhatárokat is átlépő) társadalmi, gazdasági vagy környezeti szempontból együtt kezelt terület, amely meghatározott cél megvalósítására jött létre, helyi kezdeményezésre.
Gazdasági körzet
a gazdasági élet területi egysége, amelyben a gazdasági ágak egymásra épülnek, sokirányú termelési és értékesítési együttműködés van közöttük.
Karsztvidék
a víz oldó hatása által kialakított gazdag formakincsű, karbonátos kőzetekből felépülő tipikus táj.
Kikötőövezet
egy vagy több tengerparti településsel kapcsolatban lévő gazdasági zóna, tipikus táj, ahol minden építmény és társadalmi-gazdasági tevékenység közvetlenül vagy közvetve az áru- és személyforgalomhoz kapcsolódik. Területén jellegzetesek a kikötői szolgáltatások (a beérkező és a kibocsátott áruk raktározását és elosztását végző kereskedelem, valamint a kikötő működéséhez szükséges szolgáltatások, pl. ki- és berakodás, csomagolás, hajójavítás, vámkezelés, pénzügyi szolgáltatások, árubiztosítás, fuvarozás, biztonsági szolgáltatások, vendéglátás, információs szolgáltatások) és a kikötői iparágak (a tengeren érkező nagy tömegű behozatali cikkeket, illetve a szárazföldről érkező, kivitelre szánt árukat a kikötőövezetben feldolgozó ágak, pl. kohászat, petrolkémiai ipar, faipar, élelmiszeripar, textilipar, valamint azok, amelyek a tengerhajózáshoz kapcsolódnak, pl. hajógyártás).
Kistigrisek (újonnan iparosodott országok)
kis területű kelet- és délkelet-ázsiai országok (Dél-Korea, Tajvan, Szingapúr és Hongkong), amelyek gazdasága Japán fejlődési modelljét követve a csúcstechnológiákra és a kutatásokra alapozott iparosodással hihetetlen gyorsan fejlődött a 20. század második felében.
Kultúrpuszta
olyan egykori füves vagy erdős sztyepp (ligeterdős puszta), illetve ártéri erdőterület, amelyet a társadalom a gazdálkodásával átalakított, ma szántóként vagy legelőként hasznosít, így területén az eredeti növényzetnek csak foltszerű maradványai vannak.
Kultúrtáj
az ember által átalakított táj, amelyben a különböző létesítmények (pl. utak, lakóházak, üzemek, szántóföldek, duzzasztógátak), kiemelkedő és bemélyedő mesterséges felszínformák (pl. meddőhányók, bányaudvarok) mellett jelen van annak a kultúrának, a társadalom szellemi életének a nyoma, amely használja és formálja a tájat (pl. tanyák, rizsteraszok, temetők).
Löszvidék
olyan sík terület, amelynek felszínét többé-kevésbé lepusztult lösztakaró borítja, az azon kedvező éghajlat és vízháztartás esetén kifejlődő termékeny talajok jó lehetőséget biztosítanak a szántóföldi műveléshez.
Magashegységi táj
olyan tipikus táj, ahol függőleges földrajzi övezetesség érvényesül, azaz a tengerszint feletti magassággal változnak a természeti adottságok és a társadalom lehetőségei.
Mediterrán táj
a mérsékelt övezetben a mediterrán éghajlat uralma alatt álló tipikus táj, ahol a tájhasználat a mezőgazdaságra és az idegenforgalomra épül; a táj képe övszerű elrendezést mutat a tengerparttól a szárazföld belseje felé: a kikötők és strandok övét a szálloda- és üzletsorok, a közlekedési útvonalak, a lakózóna, a belterjes mezőgazdaság földterületei, majd a hegyoldalakban a szőlőtermesztés és az olajfaligetek teraszrendszere, végül a legelőterületek követik.
Menekülttábor
olyan ideiglenes hajlékot adó hely, amelyet a hazájukat politikai vagy társadalmi ok miatt többnyire ideiglenesen elhagyni kényszerülők számára hoznak létre egy másik országban.
Nagyhatalom (világhatalom)
olyan állam, amely területi nagyságánál, gazdasági, politikai és katonai erejénél, valamint politikai befolyásánál fogva irányító szerepet játszik a világban, a nemzetközi társadalmi-gazdasági életben.
Napfényövezet
olyan kedvező éghajlati adottságú (pl. dél-európai mediterrán, észak-amerikai szubtrópusi) és ezáltal letelepedés és turizmus szempontjából egyaránt vonzó regionális egység, amelynek gazdasági életét a szolgáltató szektor alapozta meg, de a csúcstechnológiára épülő iparágaknak egyre nagyobb a jelentősége; jellemzően a minőségi szakképzett munkára épülő kis- és középvállalkozások térségei.
Oázis
olyan tipikus táj, hely a sivatagban, ahol a víz jelenléte növényzet kialakulására, állandó életre és gazdálkodásra (oázisgazdálkodás), kereskedelemre ad lehetőséget; a vizet legtöbbször a defláció által kifújt mélyedésekben felszínre bukkanó talajvíz, vagy a szerkezeti vonalak mentén feltörő forrás adja, esetleg fúrt artézi kutakkal hozzák a felszínre; állandó településként a sivatagot átszelő kereskedelmi karavánutak fontosabb állomása.
Olajországok
a világon felhasznált kőolaj nagy részét kitermelő országok (pl. Szaúd-Arábia, Kuvait), amelyeknek meghatározó szerepük van az olaj világpiaci árának alakulásában; gazdasági fejlődésük döntően a területükön kitermelt kőolaj értékesítéséből származó rendkívül magas jövedelemnek köszönhető.
Periféria
gazdaságilag fejletlen (általában gyarmati múltú) országok, amelyek fejlődése mintakövetésen alapul; elmaradott gazdasági szerkezetük (alapvetően alapanyagtermelők) következtében függő helyzetben vannak a centrumtérség országaitól.
Régió
1. a környezetétől természeti, társadalmi és gazdasági tényezők alapján elkülönülő terület, amelynek közös intézményei vannak, és lakóit összefűzi az összetartozás tudata; 2. a regionális politikában: az ország és a település közötti területi szint,
Regionális központ
az a nagyváros, amely mérete és földrajzi elhelyezkedése folytán régiójában közigazgatási, ipari, közlekedési központi szerepköröket lát el, rangját tekintve rögtön a főváros után következik (hazánkban Debrecen, Miskolc, Szeged, Pécs, Győr és Székesfehérvár).
Regionális politika
a területrendszer működésébe történő tudatos beavatkozások (pl. költségvetési támogatások, fejlesztési területek kijelölése, ipari parkok kialakítása, szakemberképzés) rendszere az egyes területek közötti fejlettségbeli különbségek kiegyenlítésére, az elmaradott, leszakadó térségek felzárkóztatására, amelyben a központi kormányzat mellett a helyi önkormányzatok, vállalkozások, non-profit vagy érdekvédelmi szervezetek, állampolgárok is részt vesznek.
Rezervátum
1. az őslakosok számára az állam által kijelölt terület, ahol elvileg hagyományos életformájuk szerint élhetnek a szülőföldjükön; 2. tágabb értelemben olyan határokkal kijelölt hely, ahol az élővilág valamely elemének biztosított a túlélése.
Sivatag
a földfelszín emberi letelepedésre és gazdálkodásra alig alkalmas tipikus tája; jellemzi a gyakran forró és szélsőségesen száraz éghajlat, aminek oka a térítőkörök környékén az, hogy egész évben a leszálló légáramlás hatása alatt áll, a földrészek belsejében pedig az, hogy hegyvonulatok zárják körül; nagy a napi hőingadozás, nincs összefüggő növényzet és talaj.
Szavannavidék
a forró övezet átmeneti övének tipikus tája, ahol a meleg, de térben és időben változó nedvességtartalmú szavanna éghajlaton a füves és a fás szavanna uralkodik, s ez határozza meg a többi természet- és társadalom-földrajzi tényezőt is; jellemzője az ültetvényes gazdálkodás, a sokféle ültetvényen nagyüzemi keretekben gazdálkodnak; az élővilág fennmaradása és az idegenforgalom szempontjából is jelentősek a vadrezervátumok.
Szikes puszta
olyan száraz vagy szárazságra hajlamos (száraz kontinentális éghajlatú) terület, ahol a talajban felfelé jutó talajvízből sók csapódnak ki a felszínen vagy annak közelében, ezért felszíne terméketlen; nyárra kiszáradó, sajátos növényzetű rétek, vizenyős területek és itt-ott sztyepperdők foltjai uralják.
Táj
a földfelszín sajátos arculatú része, olyan térbeli egység, amelynek alapvető tulajdonságai és határai természeti folyamatok eredményeként alakultak ki, és az emberi tevékenységek hatására többé-kevésbé módosultak; a területen a tájalkotó tényezők sokrétű kölcsönhatásban vannak, ugyanakkor funkcionális egységet alkotnak.
Tajgavidék
nagy kiterjedésű, összefüggő fenyőerdővel borított, télen fagyos, nyáron hűvös és viszonylag csapadékos (tajga éghajlatú) tipikus táj a hideg mérsékelt övben, ahol leginkább az erdőgazdálkodás adja a gazdasági élet alapját.
Tervezési-statisztikai régió
több megyéből álló egybefüggő terület Magyarországon, állami tervezés és statisztikai adatszolgáltatás céljából kialakított mesterséges egység.
Tipikus táj
olyan táj, amely valamilyen földrajzi szempontból jellegzetes vonásokat mutat; egyesek tipikusságának alapja a felszíni adottsága (pl. magashegység, karsztvidék, feltöltött alföld), másoké a földrajzi övezetességi rendszerben elfoglalt helye (pl. sivatag, mediterrán táj, szavannavidék), megint másoké a környezeti feltételekhez igazodó gazdálkodása (pl. farmvidék, ültetvény, kikötőövezet), vagy a drasztikus emberi beavatkozás nyoma (pl. külszíni bányavidék vagy visszatermészetesített terület).
Tóhátság
sok tóval tarkított nem tökéletes síkvidék, amelyen a tavak vize a jégkori belföldi jégtakaró lepusztító munkájával kialakított mélyedésekben (pl. Kanadai-, Finn-tóhátság) vagy a jég feltöltő munkájával, a moréna által elgátolt mélyedésekben (pl. Mazúri-tóhátság) gyűlt össze.
Tranzitország
olyan ország, amelynek közlekedési forgalmában jelentős szerepe van az átmenő forgalomnak.
Üdülőövezet
olyan területileg összefüggő tájak, vidékek vagy régiók területe és települési rendszere, amelyek idegenforgalma a kedvező földrajzi adottságaik felhasználásán alapszik; az idegenforgalom és a hozzá kapcsolódó szolgáltatások adják a tipikus tájon lakó emberek megélhetését, a gazdasági élet alapját.
Üdülősziget
olyan kedvező éghajlatú, szép és érdekes természeti képű sziget, amelynek gazdasági élete az idegenforgalomra, a szezonálisan vagy egész éven érkező turisták kiszolgálására épül.
Ültetvény
1. olyan művelt terület, árutermelő, mezőgazdasági nagyüzem, ahol rendszerint egy vagy néhány fajta haszonnövényt (pl. kakaó, banán, olajpálma, gyapot, cukornád, tea) nagy mennyiségben termesztenek, minden természeti és társadalmi erőforrást a termék előállításának szolgálatába állítanak; 2. a forró övezet egyenlítői, átmeneti övében és a monszun vidéken jellemző tipikus táj, amelynek földrajzi jellegzetességei az ültetvényes gazdálkodásból következnek.
Válságövezet
olyan körzet, ahol a gazdaság egészén belül a válságágazatok uralkodnak, ezért magas a munkanélküliség, nagy a népesség elszegényedése, erős az elvándorlás és a környezet leromlása (pl. hagyományos iparvidékek).

Események

2017. október 09.
08:00 - 05:00
Jelentkezés Környezettudományi Konferenciára
2017. október 09.
08:00 - 05:00
Új földrajz tanári kézikönyv jelent meg
2017. október 05.
08:00 -
Geotop nap Tatán
2017. október 05.
08:00 -
Zöldgömb Fesztivál 2017 október 14-én
2017. szeptember 29.
08:00 -
Új földrajz szakmódszertani folyóirat = GeoMetodika
2017. szeptember 25.
08:00 -
Lépj be a Magyar Földrajzi Társaságba!

tamop info

Készült az "Országos koordinációval a pedagógusképzés megújításáért” című TÁMOP- 4.1.2.B.2-13/1-2013-0007 pályázat keretében

szechenyi2020