Földrajzi fogalomtár

Térképi ismeretek, tájékozódás

Értékelés:
(1 szavazat)
Alaprajz
a tárgyak felülnézetből készült, a valóságossal megegyező méretű körvonalas rajza.
Digitális térkép
a földfelszín egyes részeit, az azon vagy az alatta lévő természetes vagy mesterséges tereptárgyakat, objektumokat tartalmazó digitális adatállomány, amely számítógépen megjeleníthető és szerkeszthető, így aktualizálható, tetszőleges méretarányban előállítható.
Domborzati térkép
általában a földrajzoktatásban vagy az atlaszokban használt, többnyire közepes vagy kis méretarányú térkép, amely a földfelszín ábrázolt területének vízhálózatán túl a domborzatát színekkel vagy szintvonalakkal, pontjainak tengerszint feletti magasságát számokkal ábrázolja.
Földrajzi fokhálózat
gömbi koordinátarendszer, a szélességi és a hosszúsági körök képzetes hálózata, amely segítségével bármely földi pont helyzete pontosan meghatározható.
GIS
a földrajzi információs rendszer angol nyelvű rövidítése; a földrajzi jelenségek megfigyelésére és modellezésére kifejlesztett számítógépes rendszer, amely földrajzi helyhez kötött nagy mennyiségű adatot gyűjt, tárol, ellenőriz, kezel, elemez, továbbít és megmutat; egy eszköz, adatbankrendszer a térképhasználat, illetve a földrajzi adatok használatának fejlesztésére.
GPS
a globális helymeghatározó rendszer angol nyelvű rövidítése; műholdról működtetett, segítségével bárhol (a földfelszín bármely pontján, a vízen, a levegőben) és bármely időpontban (akár folyamatosan is) háromdimenziós helyzetmeghatározás, idő- és sebességmérés végezhető; a helymeghatározás időmérésből származtatott távolságmérésen alapul, a műholdról és a földi vevőkészülékre sugárzott rádióhullámok beérkezésének és kibocsátásának különbségéből a forrás távolsága kiszámítható.
Helymeghatározás
hagyományos értelemben: egy felszíni pont, tereptárgy valós helyének megállapítása földrajzi koordinátákkal (a földrajzi szélesség a sarkmagasság megmérésével, a földrajzi hosszúság a helyi és a világidő különbségének meghatározásával);
térképi értelemben
egy hely, táj vagy ország valós helyének meghatározása a térképi fokhálózat alapján; térinformatikai értelemben: mozgó személy vagy jármű pillanatnyi helyének és sebességének megállapítása (GPS segítségével).
Hosszúsági kör (délkör, meridián)
a földrajzi fokhálózat eleme, a Föld felszínén a sarkpontokon átmenő gömbi főkör fele, amelynek síkja merőleges az Egyenlítő síkjára.
Keresőhálózat
egy-egy tereptárgy, név vagy terület térképen való gyors megtalálását segítő négyzethálós rendszer, amelynek függőleges beosztását az ABC betűivel, vízszintes beosztását számokkal adják meg (pl. egy pont az A4-es mezőben található).
Kilométer-hálózat
nagy méretarányú térképeken a térképi távolságmérés és helymeghatározás megkönnyítésére a térképlapra szerkesztett hálózat (általában négyzetháló); a hálóelemek oldalhossza meghatározott, többnyire 1 km vagy annak valamely többszöröse.
Kis méretarányú térkép
1:1 000 000-nál kisebb méretarányú, nagy területekről (pl. a Földről, földrészekről, országokról) áttekintő képet nyújtó térkép, amelyet elsősorban az általános tájékozódás, az iskolai oktatás számára készítenek.
Kontúrtérkép (körvonalas térkép)
az ábrázolt területnek csak a körvonalát, egyszerűsített vízhálózatát és esetlegesen a földrajzi fokhálózatot is ábrázoló térkép, amelyet elsősorban az oktatásban használnak, főként a térképi ismeretek megszilárdítása, a névanyag és a hozzá kapcsolódó tartalom gyakorlására, rendszerezésére, ellenőrzésére.
Közepes méretarányú térkép
kisebb területegységekről (pl. hegységekről, megyékről) készített áttekintő térkép, amelynek méretaránya 1:1 000 000 és 1:200 000 közötti, és jól követhetők rajta útvonalak, hálózatok, szerkezetek.
Közigazgatási térkép
1. közepes vagy kis méretarányú térkép, amely a társadalom által létrehozott különböző jellegű igazgatási egységeket, azok határait és szintjeit, az igazgatási funkciókkal ellátott objektumkat ábrázolja; 2. a földrajzoktatásban használt közepes vagy kis méretarányú térkép, amely az államhatárokat, esetleg az országok közigazgatási egységeinek (megye, tartomány stb.) határait, fontosabb településeit és útvonalait, valamint általában a településekhez kötődő főbb iparágakat is ábrázolja.
Látóhatár (horizont)
az a kör alakú vonal a felszín síkjában, amely mentén az égbolt és a földfelszín látszólag érintkezik.
Légifelvétel
a Föld felszínéről, valamely településről vagy valamilyen objektumról helikopter, repülő fedélzetén elhelyezett, függőleges tengelyű kamerával készített fényképfelvétel.
Menetvázlat
olyan térképvázlatszerű ábrázolás, amely a bejárt vagy bejárandó terület egészét ábrázolja, de csak azokat a pontokat, objektumokat tünteti fel, amelyek az eligazodás, az adott terepi cél szempontjából fontosak.
Méretarány
az ábrázolás (alaprajz, térkép) kisebbítésének vagy nagyításának a mértékét kifejező arányszám, amely megadja, hogy a rajzon szereplő valamely távolság hányszor kisebb a valóságosnál (pl. 1: 200 000 azt jelenti, hogy a térképen 1 cm-es távolság a valóságban 200 000 cm, azaz 2 km).
Műholdfelvétel
műholdról az elektromágneses színkép bármely tartományában készített fénykép, amely a Földet vagy annak kisebb-nagyobb területét ábrázolja.
Nagy méretarányú térkép
kis területet részletesen ábrázoló térkép, amelynek méretaránya 1:200 000-nél nagyobb; elsősorban a földfelszín részleteivel foglalkozók (pl. katonák, földnyilvántartó hivatalok, építőmérnökök, kutatók) számára fontos.
Szélességi kör
a földrajzi fokhálózat eleme, a Föld felszínén képzelt gömbi kör, amelynek síkja párhuzamos az Egyenlítő síkjával. Ha a Földet gömbbel közelítjük és ezt a felületet a forgástengelyre merőleges síkokkal elmetsszük, akkor a metszésvonalak a gömbfelszínen kirajzolják a szélességi köröket.
Szintvonal
az azonos tengerszint feletti magasságú pontokat összekötő vonal a térképen.
Tájolás
a térképi és a valódi északi irány egyeztetése; a térkép beállítása pontosan észak-déli irányba iránytű vagy tájoló segítségével.
Távérzékelés
azon vizsgálati módszerek és technikák összessége, amelyek segítségével információt szerezhetünk a Föld felszínéről, kisebb-nagyobb területéről, jelenségeiről anélkül, hogy azzal közvetlen fizikai érintkezésbe kerülnénk; különböző hordozóeszközökön (pl. repülőgépen, sárkányrepülőn, műholdon) elhelyezett érzékelőkkel a földfelszín tárgyairól különböző hullámhosszon visszavert vagy kisugározott elektromágneses energia rögzítése, elemzése és feldolgozása abból a célból, hogy információkat kapjunk a vizsgált felszínrészről.
Tematikus térkép
valamely térbeli elterjedést mutató természeti, társadalmi-gazdasági, környezeti jelenséget, annak mennyiségi és minőségi jellemzőit, szerkezetét és funkcióit ábrázoló, általában kis méretarányú térkép (pl. az atlasz éghajlati, népességi, mezőgazdasági, környezet-állapoti melléktérképei).
Tényleges (abszolút) földrajzi fekvés
egy terület, pont elhelyezkedése a Földön, amely a földrajzi szélességével, a földrajzi hosszúságával és a tengerszint feletti magasságával határozható meg.
Térkép
hagyományosan: a Föld felszínének vagy annak egy részének arányosan kisebbített, síkba kivetített felülnézeti rajza, amely az ábrázolandó elemeket alaprajzosan, egyezményes jelekkel és színekkel ábrázolja; tágabb értelemben: 1. bármely égitestnek vagy a Világmindenség valamely részének síkban történő kisebbített ábrázolása, 2. bármely jelenségnek, folyamatnak, amelynek térbeli kiterjedése van, síkban történő kisebbített ábrázolása; digitális térképezésben: téri vonatkozású információk mértékhez kötött, szerkezeti modellje.
Térképvázlat
1. olyan a térképhez hasonló felülnézeti ábrázolás, amely leegyszerűsítetten csak bizonyos kiválasztott elemeket ábrázol, rajta csak az ábrázolt elemek egymáshoz viszonyított helyzete tükrözi többé-kevésbé a valóságot, és még megközelítően pontos mérések sem végezhetők rajta; 2. a földrajztanításban az előbbieken túl többé-kevésbé egyezményes jelekkel a tájhatárokat, a települések, az ásványkincsek és az iparágak térbeli elhelyezkedését tünteti fel.
Topográfiai térkép
kis területet nagy méretarányban (1:10 000, 1:25 000 és 1:100 000), részletgazdagon ábrázoló térkép, ami terepi felméréssel készül, hogy a legpontosabban tudja ábrázolni a természetes és mesterséges tereptárgyakat, valamint részletesen (szintvonalakkal) a domborzatot; vetületi pontossága miatt mérések és számítások is végezhetők rajta, és jól használhatók terepi tájékozódáshoz. A Magyarország területét ábrázoló topográfiai térképek egymáshoz csatlakozó szelvények sorozatából állnak.
Turistajelzés
a turistautak azonosítására és követésére, illetve jellegzetes terepi objektumok (pl. forrás, csúcs, szikla, rom) megtalálására szolgáló, színes, grafikus (pl. vonal, kör, háromszög) jelzés jól látható tereptárgyakon; a jelzett turistautakat a turistatérképek ábrázolják részletesen.
Turistatérkép
terepi tájékozódást szolgáló, közepes méretarányú térkép, amelyről közvetlenül leolvashatók a gyalogos, kerékpáros vagy sítalpas túrázás szempontjából fontos terepi tájékoztató jelzések, információk.
Útvonalrajz
olyan térképvázlatszerű ábrázolás, amely a bejárt vagy bejárandó útvonalat és a közben belátható terület lényeges, útbaigazító pontjait tünteti fel.
Vetület
szűkebb értelemben: a földfelszín pontjainak sík felületre (síklapra, henger- vagy kúppalástra) való leképezése, vetített rajza; tágabb értelemben: egy tárgynak, alakzatnak vetítéssel képzett képe.
Vetülettípus
a vetület fajtája valamilyen szempont szerint; a vetítési képfelület jellege szerint lehet sík-, kúp- vagy hengervetület; a torzulás alapján lehet általános torzulású, szögtartó és területtartó.
Világtájak (égtájak)
a természetben való tájékozódás céljából felvett alapirányok a látóhatár síkjában, amelyek kiinduló pontja a Föld északi pólusa felé mutató irány (ezt Magyarországon csekély eltéréssel kijelöli a mágneses észak iránya), amihez viszonyítják a többi fővilágtájat (D, K, Ny), közöttük, hozzájuk 45°-os szögtávolságra jelölték ki a mellékvilágtájakat (ÉK, ÉNy, DNy, DK).
Viszonylagos (relatív) földrajzi fekvés
egy terület, pont elhelyezkedése más területekhez, ponthoz, jelenségekhez viszonyítva (pl. a tengertől való távolság).
Vonalas mérték (aránymérték, mértékléc)
a térkép méretarányának megfelelő, rajzban megadott hosszmérték, amely segítségével közvetlenül (nem számítással) lehet távolságot meghatározni (mérni) a térképen.
Utoljára frissítve: 2015. május 31., vasárnap 00:25
Tovább a kategóriában: Csillagászati földrajz »

tamop info

Készült az "Országos koordinációval a pedagógusképzés megújításáért” című TÁMOP- 4.1.2.B.2-13/1-2013-0007 pályázat keretében

szechenyi2020