Szakmódszertani bibliográfia

Pedagógiai és pszichológiai irodalom (a szakmódszertannal összefüggő területek)

Értékelés:
(0 szavazat)
  1. Anderson, M. (1998): Intelligencia és fejlődés. Egy kognitív elmélet. Kulturtrade, Budapest, pp. 168–186.
  2. Arató F. – Varga A. (2012): Együtt-tanulók kézikönyve – Bevezetés a kooperatív tanulásszervezés rejtelmeibe. Mozaik Kiadó, Szeged, 176 p.
  3. Atkinson, C. (2008): Ne vetíts vázlatot! – A hatásos prezentáció. Szak Kiadó, Budapest, 370 p.
  4. Bacskai B. – Lénárd S. – L. Ritók N. – Rapos N. (2008): Kooperatív tanulás a hátrányos helyzetű tanulók integrált nevelésének előkészítéséhez. Pedagógus továbbképzési kézikönyv. Educatio, Budapest, 285 p.
  5. Bagdy E. – Telkes J. (2002): Személyiségfejlesztő módszerek az iskolában. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 306 p.
  6. Bakó B. – Simon K. (konz., 2010): Kooperatív tanulás. Segédlet a kompetencia alapú pedagógus-képzés megújításához. Győr-Moson-Sopron megyei Pedagógiai Intézet, Győr, 81 p.
  7. Baló A. (2007): A tanulás fejlesztésének tanulása, Pedellus Tankönyvkiadó, Debrecen, 128 p.
  8. Balogh L. (1997): Tanulási nehézségek-segítő pedagógiai tevékenység. In: Fejezetek a pedagógia pszichológia köréből I. Kossuth Egyetem Kiadó, Debrecen, 63 p.
  9. Bárdossy I. – Dudás M. – Pethőné – Priskinné (2002): A kritikai gondolkodás fejlesztése. Az interatkív és reflektív tanulás lehetőségei. Pécsi Tudományegyetem, Pécs-Budapest, 380 p.
  10. Bárdossy I. – Dudás M. – Pethőné – Priskinné (szerk., 2007): A kritikai gondolkodás fejlesztése II. Pécsi Tudományegyetem, Pécs, 180 p.
  11. Barron, B. (2000): Achieving Coordination in Collaborative Problem-Solving Groups. In: Journal of the Learning Sciences, 9. pp. 403–436.
  12. Benedek A. (2008): Digitális pedagógia – Tanulás IKT környezetben. Typotex Kiadó, Budapest, 262 p.
  13. Benedek A. (2013): Digitális pedagógia 2.0. Typotex Kiadó, Budapest, 312 p.
  14. Bessenyei, I. (2007): Tanulás és tanítás az információs társadalomban. Az E-learning 2.0 és a konnektivizmus. http://bit.ly/i6T3wq
  15. Bessenyei, I. (2010): A digitális bennszülöttek új tudása és az iskola. In: Oktatás – Informatika, 2010. 1-2. pp. 24–30.
  16. Bloom, B. – Krathwohl, D. R. (1956): Taxonomy of Educational Objectives, Handbook 1: Cognitive Domain. David McKay, New York
  17. Bognár, G. – Kaczur, S. (2008): Térbeli gondolkodás segítése elektronikus eszközökkel. In: Informatika a felsőoktatásban. Gábor Dénes Főiskola, Budapest, pp. 1–9.
  18. Brenner, H. (2004): Az oktatás kompetenciái. Aula Kiadó, Budapest, 288 p.
  19. Buzan, T. (2006): Mind Maps for Kids. Harper Collins Publ., Think Buzan Inventors of Mind Mappig. http://www.thinkbuzan.com/intl/ (utolsó megnyitás: 2014.10.31.)
  20. Campbell, L. – Campbell, B. – Dickinson, D. (1996): Teaching and learning through multiple intelligences, Allyn and Bacon, Simon and Schuster Education Group, 326 p.
  21. Csapó B. (2003): A képességek fejlődése és iskolai fejlesztése. Akadémiai Kiadó, Budapest, 284 p.
  22. Csapó B. (2004): Tudás és iskola. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 243 p.
  23. Csapó B. (2005): A komplex problémamegoldás a PISA 2003 vizsgálatban. In: Új Pedagógiai Szemle, Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Budapest, 3. pp. 43–52.
  24. Csépe, V. (2001): Kognitív fejlődés és mobil információs társadalom. In: Nyíri K. (szerk.): Mobil információs társadalom. Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai Kutatóintézete, Budapest, pp. 75–82.
  25. Czigler I. (1982): Vizuális kiváltott potenciálok és vizuális információfeldolgozás. Kossuth Lajos Tudományegyetem, Debrecen, 69 p.
  26. Dabbs, J. M. – Chang, E. – Strong, R. A. – Milun, R. (1998): Spatial ability, navigation strategy, and geographical knowledge among men and women. In: Evolution and Human Behavior. Human Behavior and Evolution Society, Philadelphia, 19. évf. pp. 89–98.
  27. Csapó B. (2008): A tanítás és tanulás tudományos megalapozása. In: Fazekas K. – Köllő J. – Varga J. (szerk.): Zöld könyv a magyar közoktatás megújításáért. Ecostat, Budapest, pp. 217-233.
  28. Csíkos Cs. (2007): Metakogníció – A tudásra vonatkozó tudás pedagógiája. Műszaki Kiadó, Budapest, 186 p.
  29. Deller, S. és Price, C. (2007): Teaching other subjects through English, Resource books for teachers. Oxford University Press, Oxford, 151 p.
  30. Demeter K. (szerk., 2006): A kompetencia. Kihívások és értelmezések. Országos Közoktatási Intézet, Budapest, 370 p.
  31. Démuth Á. (2008): Amit a hallgatóknak tudni illik: a gondolkodásról. Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó, Szeged, 52 p.
  32. Démuth Á. (2012): Amit a hallgatóknak tudni illik: a tanulásról. Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó, Szeged, 44 p.
  33. Dobó I. (2010): A konnektivista tanulási környezet színterei. In: Kozma T. – Perjés I. (szerk.): Új kutatások a neveléstudományokban 2009. Többnyelvűség és multikulturalizmus. Aula Kiadó, Budapest, pp. 198–209.
  34. Downs, R. (1990): A téri reprezentáció fejlődése a gyerekeknél és a térképészetben. In: Séra L. – Kovács I. – Komlósi A. (szerk.): A képzelet. Tankönyvkiadó, Budapest, pp. 83–105.
  35. Downs, R. M. – Stea, D. (1977): Maps in Minds. Reflections on Cognitive Mapping. Harper&Row, New York, 439 p.
  36. Eliot, J. (1987): Models of psychological space: psychometric, developmental, and experimental approaches. Springer, New York, 203 p.
  37. Estefánné – Szikszay K. (2007): Projektpedagógiai alkalmazása a pedagógusképzésben és a gyakorlati képzésben. Eszterházy Károly Főiskola, Eger, http://www.hefop.ektf.hu/anyagok/projektpedagogia_alkalmazasa.htm
  38. Fadem, T. J. (2009): A kérdezés művészete. Jobb kérdések, jobb válaszok, jobb eredmények. HVG Kiadó, Budapest, 223 p.
  39. Falus I. – Kimmel M. (2009): A portfólió. Gondolat Kiadói Kör, Budapest, 168 p.
  40. Falus I. – Környei L. – Németh Sz. – Sallai É: (2012): A pedagógiai rendszer. Fejlesztők és felhasználók kézikönyve. Educatio, Budapest, 268 p.
  41. 41.      Falus I. – Ollé J. (2010): Az empirikus kutatások gyakorlata. Adatfeldolgozás és statisztikai elemzés. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 341 p.
  42. 42.      Falus K. – Vajnai V. (szerk., 2008): Kompetenciafejlesztés projektmódszerrel. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Budapest, 150 p.
  43. Fekete I. – Gregorics T. – Nagy S. (1990): Bevezetés a mesterséges intelligenciába, LSI Oktatóközpont, Budapest, 290 p.
  44. Fisher, R. (szerk., 1987): Problem solving in Primary Schools. Hemel Hempstead, Simon & Schuster Education, Oxford, 272 p.
  45. Fisher, R. (2000): Hogyan tanítsuk gyermekeinket gondolkodni? Műszaki Könyvkiadó, Budapest, pp. 13–140.
  46. Fisher, R. (2000): Hogyan tanítsuk gyermekeinket tanulni? Műszaki Könyvkiadó, Budapest, pp. 11–28., 31–47.
  47. Fisher, R. (2010): Tanítsuk gyermekeinket gondolkodni játékokkal. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 171 p.
  48. Forgó S. (2008): Az új média és a hálózatalapú tanulás. Új Pedagógiai Szemle. Országos Közoktatási Intézet, Budapest, 58. évf. 8-9. pp. 91–97.
  49. Freund T. (2011): Tanulási folyamatok és belső világunk. In: Természettudomány tanítása korszerűen és vonzóan. Konferenciakötet, ELTE TTK, pp. 110–114.
  50. Gardner, H. (1985): The Mind’s New Science: A History of the Cognitive Revolution. Basic Books, New York, 428 p.
  51. Gardner, H. (1993): Creating Minds. Basic Books, New York, 133 p.
  52. Gardner, H. (1993): Multiple intelligences: the teory in practice (a reader). Basic Books, New York, 320 p.
  53. Gardner, H. (1999): Intelligence reframed: Multiple intelligences for the 21st century. Basic Books, New York, 300 p.
  54. Ginnis, P. (2007): Tanítási és tanulási receptkönyv. Az izgalmas és élvezetes tanulás eszközei. Alexandra Kiadó, Pécs, 374 p.
  55. Golledge, R. G. (1999): Wayfinding behavior: Cognitive mapping and other spatial processes. The John Hopkins University Press, Baltimore, pp. 5–45.
  56. Gordon-Győri J. (2004): Tehetségpedagógiai módszerek. Oktatás-módszertani Kiskönyvtár. Gondolat Kiadó, Budapest, 120 p.
  57. Gubán Á. (2000): A prezentációkészítés elméleti alapjai. Műszaki Kiadó, Budapest, 116 p.
  58. Grüning, C. (2011): Az eredményes tanulás titka – Hogyan javítsunk olvasási és tanulási képességeinken. Partvonal Kiadó, Budapest, 171 p.
  59. Gyarmathy É. (2001): Gondolatok térképe. In: Taní-Tani. Online folyóirat, 18-19. pp. 108–115.
  60. Győri Gy. (szerk., 1976): Didaktikai játékok. Tankönyvkiadó, Budapest, 196 p.
  61. Hajdú E. (szerk., 2002): Praxis. Útmutató a tanárképzés iskolai gyakorlatainak teljesítéséhez és dokumentálásához. BIP, Budapest, 56 p.
  62. Havas, H. (2003): Az intelligencia nagykönyve, Cser Kiadó Bt., Budapest, 220 p.
  63. Hegedűs G. (szerk., 1998, 2001, 2002): Projektmódszer I–III., Kecskeméti Főiskola, Kecskemét
  64. Heinich, R. – Molenda, M. – Russelli, J. – Smaldino, S. (1996): Instructional media and technologies for learning. Englewood Cliffs, Prentice-Hall
  65. Hortobágyi K. (1991): Projekt kézikönyv. ALTERN Füzetek 1. Iskolafejlesztési Alapítvány, Országos Közoktatási Intézet Iskolafejlesztési Központ, Budapest
  66. Hubbard, R. L. (2012): A tanulás alapvető kézikönyve. New Era Publications International ApS, Glostrup, pp. 131–199.
  67. Hull, R. (1998): A sikeres nyilvános beszéd alapjai. Bagolyvár Könyvkiadó, Budapest, 240 p.
  68. Jie-Qi-Chen – Moran, S. – Gardner, H. (2009): Multiple intelligences around the World. John Wiley and Sons, Jossey-Bass, 411 p.
  69. Jókúti Gy. (2003): Prezentáció. Egyedül is megy. Kossuth Kiadó, Budapest, 161 p.
  70. Kagan, S. – Kagan, M. (1998): Multiple intelligence. The Complete MI Book. Kagan Cooperative Learning, San Clemente, 580 p.
  71. Kagan, S. (2004): Kooperatív tanulás. Ökonet, Budapest, 378 p.
  72. Katona A. – Ládi L. – Széplaki Gy. – Szombatiné (szerk., 2002): A tanári mesterség gyakorlata. Nemzeti Tankönyvkiadó – ELTE Tanárképző Főiskolai Kar, Budapest, 648 p.
  73. Kárpáti A. (szerk.) (1995): A vizuális képességek fejlődése, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 695 p.
  74. Kárpáti A. (2005): Informatikai módszerek az iskolai kommunikációban, szervezésben, oktatásban. ELTE TTK, Multimédiapedagógia és Oktatástechnológiai Központ – Apertus Közalapítvány, Budapest, 19 p. (utolsó megnyitás: 2014.11.28.)
    http://edutech.elte.hu/multiped/ped_13/ped_13.pdf        
  75. Kimmel M. (2002): A reflektív gyakorlat gyökerei. In: Pedagógusképzés. ELTE PPK, Budapest, 2002. 3. 
pp. 120–123.
  76. Kiss Cs. – Molnár M. (2003): Prezentáció és grafika. Műszaki Kiadó, Budapest, 120 p.
  77. Knausz I. (2001): A tanítás mestersége. Egyetemi jegyzet. Miskolci Egyetem, Miskolc, http://mek.niif.hu/01800/01817/01817.htm (utolsó megnyitás: 2014.10.31.)
  78. Kojanitz L. (2004): A tankönyvek használhatóságát meghatározó minőségi összetevők elemzése és összehasonlítása. Tanulmány. Nemzeti Erőforrás Minisztérium, Bp., 49 p. http://www.nefmi.gov.hu/letolt/kozokt/tankonyvkutatasok/cd1_kojanitz/vizsgalat_eredmenyeinek_bemutatasa.pdf (utolsó megnyitás: 2014.11.28.)
  79. Kontra J. (1996): A probléma és a problémamegoldó gondolkodás. In: Magyar Pedagógia, Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, 4. pp. 341−366.
  80. Korom E. (2005): Fogalmi fejlődés és fogalmi váltás. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 190 p.
  81. Korthagen, F. – Vasalos, A. (2005): Levels in reflection: core reflection as a means to enhance professional growth. Teachers and Teaching: theory and practice, Vol. 11.
  82. Kovács I. – Komlósi A. (szerk., 1994): A képzelet. Tankönyvkiadó, Budapest, pp. 83–105.
  83. Kőfalvi T. (2006): e-tanítás. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 117 p.
  84. Kulcsár ZS. (2009): Hálózati tanulás. In: Oktatás – Informatika, 2009. 1. pp. 4–14. http://www.eltereader.hu/media/2013/05/Okt_Inf_2009_1_opt.pdf (utolsó megnyitás: 2014. 10. 31.)
  85. Lepenye M. (2003): Gondolkodom, tehát… gondolkodni tanítok I. In: Új Pedagógiai Szemle, Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Budapest, 2003. 11.
  86. M. Nádasi M. (2012): Adaptivitás az oktatásban. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 95 p.
  87. Makádi M. (1997): Földrajzi tárgyú szócikkek. Báthory Z. – Falus I. (szerk.): Pedagógiai lexikon I-III. Keraban Könyvkiadó, Budapest
  88. Makádi M. (2009): A kompetenciaalapú pedagógia lehetőségei a tanítási-tanulási folyamatban. Mozaik Kiadó, Szeged, 135 p.
  89. Mező F. (2004): A tanulás stratégiája. Pedellus Novitas Kiadó, Debrecen, 219 p.
  90. Mikonya Gy. (2003): A tanításművészet módszere. Oktatás-módszertani Kiskönyvtár. Gondolat Kiadó, Budapest, 128 p.
  91. Molnár Gy. (2005): A problémaalapú tanítás. Az ismeretek alkalmazásának és az együttműködőkészség fejlesztésének módszere. In: Iskolakultúra. Pannon Egyetem, BTK, Veszprém, 15. évf. 10. pp. 31–43.
  92. Molnár P. (2014): Hálózatosodás és tanulás hálózati környezetben. 73 p. http://www.eltereader.hu/media/2014/05/Halozatosodas_es_tanulas_READER.pdf (utolsó letöltés: 2014. 10. 31.)
  93. Montesori, M. (2011): A gyermek felfedezése. Cartaphilus Kiadó. Budapest, 288 p.
  94. Morín, E. (2000): Els set coneixements necessaris per a l'educació del futur. Centre UNESCO de Catalunya, Barcelona
  95. Nagy J. (1995): Pedagógia: a harmadik paradigmaváltás küszöbén? In: Iskolakultúra. Pannon Egyetem, BTK, Veszprém, 5. évf. 6-7. pp. 2–6.
  96. Nagy J. (2000): A kritikus kognitív készségek és képességek kritériumorientált fejlesztése. In: Új Pedagógiai Szemle. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Budapest, 50. 7-8. pp. 255–269.
  97. Nagy J. (2007): Kompetenciaalapú kritériumorientált pedagógia. Mozaik Kiadó, Szeged, 383 p.
  98. Nagy J. (2010): Új pedagógiai kultúra. Mozaik Kiadó, Szeged, pp. 6–65.
  99. Nagyné (2003): Segédanyag a tanórai megfigyelésekhez a tanár szakos hallgatók részére. JATE Press, Szeged, 66 p.
  100. Nagyné (2006): Az analógiás gondolkodás fejlesztése. Műszaki Kiadó. Budapest, 263 p.
  101. Nahalka I. (1998): A tanulás. In: Falus I. (szerk.): Didaktika. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, pp. 117–155.
  102. Nahalka I. (2002): Hogyan alakul ki a tudás a gyerekekben? Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 143 p.
  103. Nahalka I.(2006): Hatékony tanulás. Bölcsész Konzorcium, Budapest, 190 p.
  104. Neisser, U. (1984): Megismerés és valóság. Gondolat Kiadó, Budapest, 205 p.
  105. Németh E. (2002): Az önismeret és a kommunikációs készség fejlesztése. Századvég Kiadó, Budapest, 137 p.
  106. Nicholson-Nelson, K. (2007): A többszörös intelligencia. Szabad Iskoláért Alapítvány, Budapest, 157 p.
  107. Ollé J. (2010): Tanítási-tanulási stratégiák az oktatási folyamatban. Magánkiadás, Budapest, 231 p.
  108. 108. Ollé J. – Papp-Danka A. – Lévai D. – Tóth-Mózer Sz. – Virányi A. (2013): Oktatásinformatikai módszerek. Tanítás és tanulás az információs társadalomban. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 150 p.
  109. Oroszlány P. (1998): A tanulás tanítása. Tanári kézikönyv. AKG Kiadó, Budapest, 323 p.
  110. Pentelényi, P. (2005): Algoritmikus szemléletű tanítás-tanulás az információs társadalomban következtetések a pedagógusképzésre. In: Falus I. – Kelemen E. (szerk.): Tanulmányok a neveléstudomány köréből. Műszaki Kiadó, Budapest, pp. 453–467.
  111. Piaget, J. (1970): Az észleleti tér, a képzeleti tér és az alaklátás (a sztereognosztikus észlelés). In: Válogatott tanulmányok. Gondolat Kiadó, Budapest, pp. 76–132.
  112. Piaget, J. – Inhelder, B. (1967): The classic developmental theory. In The Child's Conception of Space. Norton & Co., New York, Cahn. 8. pp. 209–246.
  113. Piaget, J. – Inhelder, B. (2004): Gyermeklélektan. Osiris Kiadó, Budapest, pp. 76–132.
  114. Pléh Cs. (1998): Bevezetés a megismeréstudományba. Elektronikus Kiadó, Budapest, 264 p.
  115. Roeders, P. – Geffert É. (2008): A hatékony tanulás titka. A hatékony tanítás és tanulás dinamikája. Trefort Kiadó, Budapest, 215 p.
  116. Salomon, G. – Perkins, D. N. (1985): Are cognitive skills context-baund? In: Educational Researcher, AERA, Washington, 18. évf. 1. pp. 16–25.
  117. Sántha K. (2009): Bevezetés a kvalitatív pedagógiai kutatás módszertanába. Eötvös József Könyvkiadó, Budapest, 162 p.
  118. Seward, B. A. M. (1997): Visual Intelligence: Perception, image and manipulation in visual communication. State University of New York Press, New York, 386 p.
  119. Siemens, G. (2006): Knowing Knowledge. E-book. 160 p. http://www.elearnspace.org/KnowingKnowledge_LowRes.pdf (utolsó megnyitás: 2014. 10. 31.)
  120. Séra L. – Bakon I. (1995): A téri megismerés fejlődése. In: Pszichológia. Magyar Tudományos Akadémia TTK PIKI, Budapest, 15. évf. 3. pp. 313–329.
  121. Séra L. – Kárpáti A. – Gulyás J. (2002): A térszemlélet. A vizuális-téri képességek pszichológiája, fejlődése, fejlesztése és mérése (tesztfüzettel). Comenius Bt., Pécs, pp. 11–68.
  122. Siemens, G. (2008): Comparing Connectivism. Connectivism & Connective Knowledge, Twente, http://ltc.umanitoba.ca/connectivism/?p=101 (utolsó megnyitás: 2014. 10. 31.)
  123. Szabó M. – Singer P. – Varga A. (2011): Tanulás hálózatban. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Budapest, 97 p.
  124. Szántó S. (2002): Az algoritmikus gondolkodás fejlesztése általános iskolában. In: Új Pedagógiai Szemle, Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Budapest, 2002. 5. pp. 84–175.
  125. Szivák J. (2010): A vita. A vitakultúra fejlesztése. Gondolat Kiadó, Budapest, 112 p.
  126. Tánczos J. (2011): Eredményes tanulási technikák. Pedellus Tankönyvkönyvkiadó, Debrecen, 96 p.
  127. Tóth L. (2011): A képességstruktúrák és az iskolai teljesítmény. Didakt Kiadó, Hajdúböszörmény, 149 p.
  128. Turmezeyné (2011): A tehetséggondozás lehetőségei a kooperatív tanulásban. Didakt Kiadó, Hajdúböszörmény, 76 p.
  129. Tversky, B. (1996): Cognitive Maps, Cognitive Collages and Spatial Mental Models. In: Frank, A. – Campari, I. (szerk.): Spatial Information Theory: A Theorethical Basis for GIS. Lecture Notes in Computer Science, Springer, Berlin, 716. pp. 14–24.
  130. Vass V. (2009): A kompetencia fogalmának értelmezése. In: Új Pedagógiai Szemle, Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Budapest, http://www.ofi.hu/tudastar/hazai-fejlesztesi/kompetencia-fogalmanak (utolsó megnyitás: 2014. 10. 31.)
  131. Vásárhelyi T. – Kárpáti A. (2011): Múzeumi tanulás. Typotex Kiadó, Budapest, 300 p.
  132. Voglné – Lippai E. – Nagy V. (2014): Digitális bevándorlók és bennszülöttek – a digtiális tudásmegosztás és az interaktivitás lehetőségei. In: Iskolakultúra, Pannon Egyetem, Veszprém, 14. évf. 1. pp. 54–63.
  133. Vosniadou, S. (2001): Tanulás, megismerés és a fogalmi váltás problematikája. Magyar Pedagógia. Magyar Tudományos Akadémia PB, Budapest, 101. évf. 4. pp. 435–448.
  134. Zachár L. (2009): Az Európai Unió kulcskompetenciái. Hallgatói jegyzet. Foglalkoztatási és Szociális Hivatal, Budapest (utolsó megnyitás: 2014.11.27.) http://tvk.munka.hu/c/document_library/get_file?uuid=50ba0fc1-eda9-4e6c-bb17-fd02614693c8&groupId=65957

tamop info

Készült az "Országos koordinációval a pedagógusképzés megújításáért” című TÁMOP- 4.1.2.B.2-13/1-2013-0007 pályázat keretében

szechenyi2020