Földrajzi fogalomtár

Népesség és település

Értékelés:
(0 szavazat)
Agglomeráció (településhalmaz)
települések együttese, amelyben a környezetéből kiemelkedően fejlett várost és a körülötte fekvő településeket intenzív kapcsolat köti össze a gazdasági és társadalmi élet számos területén, és ahol a központi város körül népességtömörülés alakult ki.
Aktív kereső
a népesség kereső tevékenységet folytató, keresettel, jövedelemmel rendelkező, főállású munkaviszony keretében alkalmazásban álló, az adott időpontban ténylegesen dolgozó, illetve munka- vagy tagsági viszonyban álló tagja.
Állam
földrajzi értelemben: egy földrajzi terület felett hatalommal bíró, önálló jogrenddel (alaptörvénnyel, alkotmánnyal) rendelkező, nemzetközileg elismert, független politikai egység, amelynek területét államhatár választja el a körülötte lévőtől; közigazgatási értelemben: a hatalmat gyakorló intézmények (pl. kormány, minisztériumok, önkormányzatok) összessége, amelyek gyakorolják a közügyeket, felelősek egy ország társadalmának és gazdaságának összehangolt fejlődéséért.
Állampolgár
az a személy, aki jogilag egy bizonyos állam tagja, akit így az állam jogokkal és kötelezettségekkel ruház fel.
Alvóváros
nagyváros közelében épült városrész nagyságú lakótelep vagy előváros, amely döntően a nagyvárosban dolgozó népesség lakóhelyéül szolgál, ahol csak szabad- és pihenőidejét tölti.
Analfabétizmus
az írás, az olvasás és a számtani alapműveletek végzési képességének hiánya a népesség tanköteles koron túli csoportjában. Fajtái: elsődleges: nem tanulta meg; másodlagos: megtanulta, de elfelejtette; fél: csak nagyon kicsit tud írni, olvasni, számolni; funkcionális: gyengén tud (pl. betűz), de nem tudja értelmezni, használni.
Ausztralid emberfajta
a legkisebb lélekszámú nagyrassz; Ausztráliában, Melanéziában, Indiában, Srí Lankán és Délkelet-Ázsia szigetvilágán terjedt el. Alacsony termetű, hosszú fejű, széles orrú, sötét bőrű, barna vagy fekete szemű, sötét és hullámos hajú; erős szemöldökcsontja és testszőrzete van.
Belső vándorlás
a munkaerő országon belüli állandó vagy ideiglenes lakóhely-változtatása munkavállalás céljából.
Bennszülött (őslakos)
ahhoz a néphez, népcsoporthoz tartozó személy, amelynek tagjai egy terület, ország vagy földrész őslakói, tehát őseik földjén élnek.
Bevándorló
valamely idegen ország területére politikai üldöztetés, nemzetiségi elnyomás, családegyesítés vagy munkavállalás miatt áttelepülő személy.
Bolygóváros
1. az agglomeráción belül a központi település környezetében kialakuló városrész, ahol különböző munkahelyek vannak; 2. a nagyváros közelében kialakított, azt tehermentesítő település, amelyet nem csupán lakóhelyül hoznak létre, hanem viszonylag önálló településként is.
Eltartott
a népességnek az a tagja, akinek nincs keresete, más magánszemély (pl. szülő, házastárs, élettárs) vagy valamely intézmény (pl. szociális intézmény, állam) biztosítja a megélhetését.
Emberfajta (nagyrassz)
az emberi fajon belül az egyes külső, embertani tulajdonságok alapján megkülönböztethető rendszertani alcsoport. Négy emberfajtát (europid, negrid, mongolid, ausztralid) ismer el a tudomány, amelyeken belül még több rassz és alrassz is elkülöníthető.
Etnikum
egy állam területén belül kisebbségben élő, történelmileg kialakult, az összetartozás tudatával, valamint közös nyelvvel és kultúrával rendelkező emberek csoportja, akiknek nincs anyaországuk (pl. cigányok, kurdok, baszkok).
Europid emberfajta
a legváltozatosabb nagyrassz a Földön; főként Európára, Észak-Amerikára, Latin-Amerikára, Észak- és Dél-Afrikára, Óceániára, Nyugat- és Dél-Ázsiára jellemző. A világos színek jellemzik, de nagyon változatos: bőrszíne a halvány rózsaszíntől az olajbarnáig, vékonyszálú haja a világosszőkétől a sötétbarnáig, hajformája az egyenestől a hullámosig, szemszíne a kéktől a sötétbarnáig szinte bármilyen lehet.
Falu
a városnál általában kisebb, zárt, csoportos, lazán elhelyezkedő épületekből álló, földszintes beépítésű, állandóan lakott település, amely nem rendelkezik központi funkciókkal, és lakói jobbára mezőgazdasággal foglalkoznak, vagy eredetileg azzal foglalkoztak.
Farm
település-földrajzi értelemben: a szórványtelepülés egyik típusa az angolszász országokban; gazdasági értelemben: mezőgazdasági árutermeléssel foglalkozó, gépesített, általában speciális termelésű és piacra dolgozó, jó infrastruktúrájú árutermelő gazdaság, ahol a lakóépület és a gazdasági épületek egymástól elkülönítve helyezkednek el.
Fiatalodó társadalom
elsősorban a fejletlen gazdaságú országokra jellemző társadalom, amelyben a népesség életkor szerinti megoszlása eltolódott a fiatalabb korosztály irányába; nagyon magas a születési arányszám, a fiatal korcsoportok a teljes népesség 45–50%-át adják, a munkaképes korosztály aránya zsugorodik; ugyanakkor magas a halálozási arányszám is, az átlagos élettartam alacsony.
Foglalkozási átrétegződés
a munkaerő arányának fokozatos megváltozása az egyes gazdasági ágazatok, szektorok között. Szakaszai: 1. a mezőgazdasági munkaerő az iparba áramlik (iparosodás); 2. a munkaerő a mezőgazdaságból az iparon kívül a szolgálatási ágazatba is átvándorol; 3. az iparból felszabaduló munkaerő a szolgáltatási ágazatba áramlik, 4. már csak az iparból történik átáramlás a szolgáltatásokba (posztindusztriális fejlődés), végül egyre inkább csak a tercier szektoron belül mennek végbe átrendeződések, és kialakul a kvaterner szektor.
Foglalkozási szerkezet
a népesség aktív kereső tagjainak megoszlása a gazdasági ágazatok (mezőgazdaság, ipar, szolgáltatás) vagy szektorok (primer, szekunder, tercier, kvaterner) között egy adott területen; az országok gazdasági fejlettségének egyik sajátos mutatója.
Fogyó társadalom
olyan társadalom, amelyben csökken a lélekszám az öregedő korszerkezet és a kivándorlás következtében.
Globális város (global city)
a globális világgazdaság irányító központja, amelyben a legnagyobb világcégek és a pénzügyi központok tömörülnek (pl. New York, Tokió, London).
Hídváros
gazdasági, kereskedelmi központ, amely főközlekedési útvonal és folyó találkozásánál, átkelőhelyen fejlődött ki (pl. Szeged, Budapest, Pozsony, Újvidék).
Hontalan
az a személy, akit saját joga szerint egyetlen állam sem ismer el állampolgárának.
Hungarikum
1. a magyarságra jellemző, kiemelkedő érték, amelyet külföldön és belföldön egyaránt a magyarság eredményeként tartanak számon; 2. olyan tárgy, eszme, fogalom, amit különlegessége, egyedisége és minősége miatt a Hungarikum Bizottság a törvény erejénél fogva azzá minősített.
Idénymunkás
valamely termelési időszakban (pl. a mezőgazdaságban), az év valamely időszakában (pl. az idegenfogalomban) munkát vállaló személy.
Inaktív kereső
a népesség azon kereső tevékenységet nem folytató tagja, akinek van keresete, jövedeleme (pl. nyugdíjas, gyes-en lévő, munkanélküli ellátásban részesülő, ingatlana bérbeadásából élő).
Indoeurópai nyelvcsalád
Európában a legtöbbek által beszélt nyelvek csoportja, beletartoznak a szláv (pl. orosz és lengyel), a germán (pl. német és angol), az újlatin (pl. francia, olasz és spanyol) nyelvek, valamint a kelta, a görög és az albán nyelv.
Ingázás
rövid időközönként (pl. naponként, hetenként) ismétlődő és rendszerint rövid távolságra történő utazás, ami nem jár lakóhely-változtatással, és mindig ugyanarra a helyre (pl. munkahelyre, iskolába) irányul.
Keverék népek
különböző emberfajták keveredéséből kialakult népek (pl. az amerikai őslakos indiánok fehérekkel való keveredéséből jöttek létre a meszticek; a fehér és a néger szülőktől származó utódok a mulattok; a négerek és az indiánok leszármazottjai pedig a zambók).
Kevert nemzetségű ország
olyan soknemzetiségű ország, amely nemzetiségeinek tényleges hovatartozása az egymással való keveredésük miatt már nem tisztázható.
Korfa
a népesség korszerkezetét és nembeli összetételét ábrázoló összetett diagram, aminek jobb oldala a nők, bal oldala a férfiak számát vagy százalékos arányát mutatja az egyes korcsoportokban.
Korszerkezet
a népesség megoszlása korcsoportok (és nemek) szerint egy adott területen.
Község
közigazgatási szempontból a településhálózat legalacsonyabb rangú alapegysége; egy (vagy több) településből és lakatlan területrészekből álló, jogilag és területileg elhatárolt, a jogszabályozás által községi jogállásúnak minősített és önálló, saját névvel ellátott államigazgatási egység.
Kutatóállomás
olyan állandó vagy ideiglenes település, amelyet egy terület vagy az ott tapasztalható jelenségek tanulmányozása, kutatása céljából létesítettek.
Letelepedési engedély
jogi státusz; egy állam saját kritériumrendszere alapján kibocsátott engedélye egy másik ország polgára számára, ami alapján ott élhet, lakhat.
Magyarság
a magyar nemzethez tartozó, magyar nyelvet beszélő, a közös történelmi múlt következtében alapvetően azonos kultúrával rendelkező emberek csoportja (mintegy 14,5 millió fő).
Menekült
1. lakóhelyéről politikai vagy társadalmi okok (pl. nemzetiségi vagy vallási megkülönböztetés, megélhetés tartós hiánya, üldözéstől való félelem, háborús helyzet) miatt többnyire ideiglenesen más országba menekülni kényszerült személy; 2. az a személy, aki megfelel az 1951. évi nemzetközi menekültügyi egyezmény meghatározásának; 3. az a személy, aki menekült státuszba került, azaz jogilag menekültté nyilvánították.
Mongolid emberfajta
nagyrassz, amelybe az emberiség több mint fele tartozik. Ázsiában alakult ki, innen az utolsó jégkor idején a befagyott Bering-szoroson át jutott Amerikába. Alacsony termetű, bőrszíne sárgásbarna, haja durvaszálú és egyenes, szeme sötét; jellegzetessége a belső szemzugot takaró mongolredő.
Multikulturalizmus
1. olyan nézet, amely minden társadalomban értéknek tartja, támogatja és igyekszik megőrizni a kulturális és nemzeti sokszínűséget, és elismeri a nemzetiségi, etnikai kisebbségeket (sokszor az adott területen meghatározó kultúrával szemben); 2. a politikában: a kulturális sokszínűség támogatása, a különböző kultúrák békés egymás mellett élésének segítése, megoldások nyújtása az egyes kultúrák, nemzetiségek közötti problémákra.
Munkanélküli
az az állástalan személy, aki képes és akar is dolgozni, mégsem talál munkát, nincs nyilvántartott munkahelye, munkája és keresete.
Negrid emberfajta
nagyrassz, amelybe a világnépesség több mint 10%-a tartozik, eredetileg Afrikát (a Szaharától délre, majd a gyarmatosítást és rabszolga-kereskedelmet követően Amerikában, Brazíliában, Közép-Amerikában terjedt el. Általában a sötét színek jellemzik: bőrszíne a barnától a barnásfeketéig terjed, durvaszálú haja barnásfekete, az enyhén fürtöstől a gyapjas göndörödő hajformáig, szemszíne barna.
Nemzet
olyan emberi közösség, amelyet a tartós együttélés, a közös történelmi múlt mellett a területi, nyelvi, kulturális egység, a közös értékrend jellemez. Nem azonos egy ország, állam valamennyi állampolgárának összességével, hiszen más ország, állam területén is élhetnek a nemzet tagjai, pl. magyarok Romániában, az USA-ban stb. Számos nemzet (pl. katalán, baszk, kurd) nem rendelkezik önálló államterülettel.
Nemzeti identitástudat
az embereknek a nemzethez való tartozási tudata, a nemzet tagjaival való azonosság érzése.
Nemzetiség (nemzeti kisebbség)
egy állam területén kisebb létszámban (kisebbségben) élő, nem a többség nyelvét beszélő, kultúráját őrző népcsoport, amelynek van anyaországa.
Nemzetközi vándorlás
a népesség határokon túl nyúló, állandó (ritkábban időleges, pl. menekültek, turisták), többnyire önkéntes térbeli helyváltoztatása; az országok közötti be- és kivándorlás.
Nép
történelmileg kialakult, az összetartozás tudatával, valamint közös nyelvvel és kultúrával rendelkező emberek csoportja.
Népesedési szakaszok, népesedési ciklusok
a Föld népességszámának változása során a többitől jól elkülöníthető fázisok. I. szakasz: a születések és a halálozások aránya magas, a természetes szaporodás alacsony, a népesség száma alig nő; II. szakasz (népességrobbanás): magas születési arány, csökkenő halálozás, növekvő élettartam; III. szakasz: tovább csökkenő halálozási arány, csökkenő születési arány, mérséklődő természetes szaporodás; IV. szakasz: a halálozási arány nem változik lényegesen, de a születések száma gyorsan csökken, ezáltal mérséklődik a természetes szaporodás.
Népességrobbanás
a Föld népességszámának rendkívül gyors ütemű gyarapodása.
Néprajzi csoport
1. az országalkotó néptől általában eltérő eredetű népek leszármazottjai, akik már teljesen beolvadtak a népességbe, de hagyományaikban, szokásaikban őrzik történelmi múltjukat (pl. a magyarok között a kunok) a kun jó példa, de a másik kettő nem, mert tudományosan nem eldöntött, valóban más népcsoport beolvadásából erednek-e; 2. földrajzi okokból a többségi néptől elkülönült, saját hagyományokkal, szokásokkal rendelkező népcsoport (pl. a magyarok között a székelyek vagy a palócok).
Néprajzi táj
jellemzően egy néprajzi csoport által lakott táj (pl. a Kárpát-medencében az Őrség, Palócföld, Csallóköz, Kalotaszeg, Bácska).
Népsűrűség
átlagszám, egységnyi területen élő emberek száma; mértékegysége: fő/km2.
Nyelvcsalád
alapvetően hang-, szó- és mondattani azonosságokat, másodlagosan szókincsbeli hasonlóságokat mutató, rokon származású nyelvek összessége.
Nyelvsziget
táj, ahol egy néprajzi csoport népétől elszigetelten él, de őrzi egyre sajátosabbá váló nyelvét (pl. a Kárpát-medence magyar nyelvszigetei: Zoboralja, Drávaszög, Fekete-Körös völgye).
Ország
az a rendszerint összefüggő földrajzi terület, amelyet a többi ország önálló államnak ismer el; jogi kategória, amely egy földterület hovatartozását határozza meg.
Öregedő társadalom
elsősorban a fejlett gazdaságú országokra jellemző társadalom, amelyben a népesség életkor szerinti megoszlása eltolódott az idősebb korosztály irányába, amit az élveszületések számának csökkenése, az aktív népesség megfogyatkozása, az elvándorlás és a születéskor várható átlagos élettartam megnövekedése egyaránt okozhat; fő problémája, hogy az egyre kevesebb fiatal egyre kevésbé tudja pótolni a kiöregedő munkaerőt és egyre kevésbé képes gondoskodni az idős korúak megfelelő ellátásáról.
Soknemzetiségű ország
olyan ország, amelynek területén több nemzetiség él, akik alapvetően egymás között házasodnak, vállalnak gyereket, így a népesség nemzetiségi hovatartozása nyomonkövethető.
Szociális háló
Az emberek anyagi helyzetének, életminőségének fenntartására és javítására irányuló intézkedések, intézmények és szabályozó rendszerek (pl. táppénz, adókedvezmény, gyermekgondozási pótszabadság, tandíjmentesség, krízisközpont) összessége.
Szórványtelepülés
olyan település, amely egy-egy magányos épületből vagy néhány lakóházból és a hozzájuk csatlakozó gazdasági építményből áll, és infrastrukturális ellátottsága más településekről elégíthető ki (pl. tanya, major).
Születéskor várható élettartam
az az átlagos életkor, amire a születő csecsemő születésekor számíthat; a halálozások átlagos időpontjából számítható ki.
Születésszabályozás
a népesség számának a születések számán keresztül történő befolyásolása különböző felvilágosító (pl. fogamzásgátlás, védekezés) és szociális (pl. anyagi támogatás, kedvezmények) intézkedésekkel.
Tanya
szórványtelepülés, városok vagy falvak külterületén vagy mezőgazdasági területen elszórtan, magányosan épült lakóház vagy lakóházak kisebb csoportja a hozzájuk tartozó gazdasági épületekkel; többnyire ideiglenes lakó- vagy gazdálkodási helyből alakult ki.
Társadalmi egyenlőtlenség
a társadalom egyes rétegei, illetve az ahhoz tartozó emberek közötti jelentős vagyoni, egzisztenciális különbség.
Település
olyan, az ember által ideiglenesen vagy állandóan lakott hely, amely lakó- és gazdasági célú épületekből, középületekből, valamint a hozzájuk tartozó egyéb építményekből (utak, hidak, terek stb.) áll.
Természetes szaporodás
az élveszületések és a halálozások számbeli különbsége egy meghatározott időszak alatt (általában 1 évre és 1000 lakosra vonatkoztatva, mértékegysége: ‰).
Uniós polgár
az a személy, aki az Európai Unió valamelyik tagállamának állampolgára; kapcsolata az integrációval csak tagállami állampolgárságából fakad, való jogi és személyes viszonya közvetett.
Urbanizáció
a városfejlődés folyamata, amely magába foglalja a városodást és a városiasodást. Szakaszai: 1. városrobbanás: a népesség a falusi térségekből a városokba vándorol, a nagyvárosok gyorsan növekszenek; 2. elővárosodás: a városok összenőnek egymással, az elővárosok és a kisvárosok fejlődnek, a falvak modernizálódnak; 3. ellenvárosodás: előbb a nagy-, majd az elővárosok népességszáma csökken, a falvak városiasodnak; 4. az informatika városodása: új központok alakulnak ki, a munkahelyek egyre kevésbé központosulnak, elmosódnak az életmódbeli különbségek a különböző települések lakói között.
Urbanizációs ártalmak
a városok iparosodásából és népességszámuk gyors növekedéséből származó, elsősorban az emberek egészségét veszélyeztető károsodások (levegőszennyezés, zaj, stressz stb.) összessége.
Város
A településhálózat nagyobb népességű, központi funkciókkal rendelkező, kiemelt közigazgatási jogállású, zárt beépítésű, túlnyomórészt emeletes házakból álló település, amelynek népsűrűsége meghaladja a 200 fő/km2-t, és keresőinek többsége az iparban és a harmadik szektorban dolgozik.
Városodás
az urbanizáció mennyiségi jellegű részfolyamata, amely során nő a városok száma, valamint a városi népesség aránya és gazdasági-kulturális szerepe; a fejlődő országokra jellemző.
Városiasodás
az urbanizáció minőségi jellegű részfolyamata, amely során csökken a város és a falu közötti gazdasági és infrastrukturális különbség, terjed a városi életforma és javulnak a vidéki népesség életkörülményei; a fejlett országokra jellemző.
Városklíma
a nagyvároson belül a mesterséges környezet miatt kialakuló sajátos éghajlat; jellemzi, hogy a külterületek felől a városközpont felé haladva egyre magasabb a hőmérséklet, bár ezt az egyenletes növekedést megzavarhatják ún. melegedési gócok (pl. ipartelepek).
Városövek
a városok központját gyűrűszerűen körülvevő zónák, amelyek funkcióikban és arculatukban jellegzetesen különböznek egymástól (pl. Észak-Amerikában a városközpont, a belső városöv és az elővárosi öv).
Városövezet (megalopolisz)
több agglomeráció összenövéséből létrejövő településtömörülés, főleg a tengerpartok, folyók vagy főközlekedési útvonalak mentén (pl. Japánban, az USA-ban az Atlanti-óceán partvidékén és a Nagy-tavak mentén); magas szintű közlekedési és kommunikációs kapcsolatokkal egységgé szőtt városhalmaz, ahol 25 millónál több ember él.
Vásárváros
1. földrajzi értelemben: a fontos közlekedési útvonalak mentén vagy találkozásánál fekvő hagyományos település, amelynek gazdasága alapvetően a tercier szektorhoz (kereskedelem és annak kiszolgáló ágai) kapcsolódik; 2. gazdasági-kulturális értelemben: olyan város, amelyben bizonyos időközönként rendszeresen nagy, többnyire nemzetközi vásárokat, termékbemutatókat tartanak.
Vásárvonal
eltérő jellegű tájak találkozási övezetében történelmileg kialakult vásárvárosok sorozata, amelyek a tájak eltérő típusú termékeinek cseréjét látják el.
Vendégmunkás
az a külföldi állampolgár, aki az adott ország tartózkodási és munkavállalási engedélye alapján az országban ideiglenesen munkát vállal.
Világnyelvek
1. a világon legelterjedtebben használt nyelvek (kínai, angol, arab, spanyol, portugál, orosz, német, japán, hindi, bengáli); 2. a nemzetközi kommunikációt segítő, ún. közvetítő nyelvként használt természetes, a világ minden részén írt és beszélt nyelvek (pl. angol) vagy mesterséges beszélt nyelvek (pl. eszperantó).
Világvallások
a hívők száma alapján a legelterjedtebb vallások a Földön; általában öt világvallásról szokás beszélni: kereszténység, iszlám, hinduizmus, kínai univerzizmus, buddhizmus.
Világváros
az élet minden területén (társadalmi, gazdasági, közlekedési, kulturális és politikai) meghatározó befolyású, nemzetközileg jelentős város, amelynek 1 millió főnél több lakója és számos nemzetközi intézménye van (pl. London, Párizs, Budapest).
Zarándokhely
az a település, szűkebben településrész, hely vagy objektum (pl. templom, szikla, fal), amelyet hívő emberek keresnek fel, hogy a szent helyen gyakorolják vallásukat, hitükben megerősítést kapjanak, illetve turisták látogatják megismerési és tudásvágyból; a vallásos emberek számára az istennel való találkozást elősegítő közvetítő hely

tamop info

Készült az "Országos koordinációval a pedagógusképzés megújításáért” című TÁMOP- 4.1.2.B.2-13/1-2013-0007 pályázat keretében

szechenyi2020