Földrajzi fogalomtár

Általános gazdaság

Értékelés:
(1 szavazat)
Anyavállalat
az a vállalkozás, amely egy másik vállalkozónál (leányvállalatnál) közvetlenül vagy azon keresztül közvetetten meghatározó befolyást képes gyakorolni.
Ár
az áru értékének pénzben való kifejezése, az az összeg vagy érték, amelyet a vevő fizet egy adott termékért vagy szolgáltatásért. Magában foglalja a termék előállításának, szállításának, tárolásának stb. díját és egyéb költségeket.
Bruttó hazai termék (GDP)
az országok gazdasági teljesítményét kifejező mutató; egy ország területén egy adott évben megtermelt, létrehozott, végső felhasználásra kerülő termékek és szolgáltatások piaci áron számított összértéke (pl. a magyarországi GDP-be beleszámít a győri Audi bevétele, de a MOL és az OTP külföldi bevétele nem).
Bruttó nemzeti termék (GNP)
egy ország állampolgárai és jogi személyei (vállalatai) éves termelésének, nemzeti jövedelmének, teljesítményének, összes vagyongyarapodásának a mérőszáma; az országok gazdasági fejlettségét, lakosainak életszínvonalát kifejező mutató; egy adott évben létrehozott végtermékek, termelési eszközök, fogyasztási cikkek, valamint az adott időszakban teljesített anyagi és nem anyagi szolgáltatások együttes piaci összértéke, amelyet az állampolgárok, a nemzet tulajdonában lévő cégek otthon és külföldön termelnek (pl. a hazai GNP-be nem számít bele a győri Audi, de a MOL és az OTP külföldi bevételei igen).
Bruttó nemzeti jövedelem (GNI)
a hazai gazdasági szereplők (háztartások, vállalatok, állam) összes elsődleges jövedelme; egy adott évben az ország állampolgárai által megkeresett összes jövedelem; a GDP-ből származtatott mutató, a hazai gazdasági szektorok által termelt, valamint a külföldről származó jövedelem összege (kivonva belőle a külföldi teljesítéseket).
Dekonjunktúra
a gazdasági helyzet kedvezőtlen alakulásának időszaka, hanyatló piaci helyzet, a gazdaság üzletmenetének romlása, stagnálása.
Duális gazdaság
1. olyan gazdaság, melynek egyik pólusán a gazdagodók, a másikon a leszakadók állnak: a külföldi érdekeltségű vállalatokkal, az ezekből élőkkel (alkalmazottaik, a nekik beszállítók), a példájukat követőkkel, őket segítő és utánzó hazai körökkel (hazai vállalkozók, a külföldiekkel kapcsolatba kerülő hivatalnokok) szemben a velük való kapcsolatrendszerből kimaradó hazai tömegek találhatók; 2. olyan gazdaság, melynek egyik pólusán a nagyvállalatok, a másikon a kisvállalkozások vannak: az integrált termelési rendszerekkel, modern technológiával, nemzetközi méretekben termelőkkel szemben az egyéni és családi termelő és szolgáltató vállalkozásoknak kell versenyezniük.
Egyéni vállalkozás
olyan vállalkozás, amelynek beindulásához és működéséhez szükséges tőkét egy személy (vagy egy szűkebb közösség, többnyire család) biztosítja, és saját kockázatára végzi a gazdasági tevékenységét.
Egységes belső piac
az integrációs folyamat azon lényeges állomása, amikor már egységes piaci szabályok vonatkoznak a tagországokra: egységesek az árak, a vámok, azonos fizetőeszköz van forgalomban (a szervezeten belül nem különülnek el a nemzeti piacok).
Egységes támogatási rendszer
az európai uniós mezőgazdasági termelők számára a termelésüktől függetlenül nyújtott pénzbeli támogatás, aminek birtokában stabilabb a jövedelmük, megélhetésük.
Elektronikus üzlet (e-business)
az üzleti tevékenység vezetékes és vezeték nélküli internetes technológián alapuló összekapcsolása a vásárlókkal, a beszállítókkal és az üzleti partnerekkel.
Életminőség
azoknak a feltételeknek és lehetőségeknek az összessége, amelyek között egy adott társadalom tagjai élnek.
Életszínvonal
valamely ország lakossága számára elérhető javak és szolgáltatások összessége, jólétének mutatója, amelyet sok tényező határoz meg (pl. a jövedelem, a foglalkoztatottság, a munkalehetőségek, a család összetétele, a népesedési viszonyok, az oktatás, a szociális ellátás és a szakképzés színvonala).
Euroövezet
azoknak az európai uniós tagállamoknak az együttese, amelyeknek országon belüli hivatalos pénzneme, fizetési eszköze az euró.
Fejlett országok
a gazdasági-társadalmi fejlettség legmagasabb szintjére jutott államok csoportja, amelyek jellemzője a politikai stabilitás és a fejlett piacgazdaság; vezető szerepet játszanak a legkorszerűbb, a legdinamikusabban fejlődő ipari és szolgáltató ágazatok, amelyek között sokféle és szoros kapcsolat van; nagy arányban foglalkoztatnak magasan képzett munkaerőt; legmagasabb egy főre jutó GDP és az életszínvonal, legjobbak az életkörülmények.
Fejlődő országok
alacsony és közepes gazdasági fejlettségű (az ún. „harmadik világhoz” tartozó) országok csoportja, amelyek gazdasága a hagyományos mezőgazdasági termelésen és az ásványi nyersanyagok kitermelésén alapszik; a fejlődés üteme lassú, a gazdasági élet ágai között alig vannak kapcsolatok; a gazdasági szerkezet egészére az a kettősség jellemző, hogy a hagyományos önfenntartásra termelő gazdaság és a modern, világpiacra termelő gazdaság egyidejűleg működik; népességszámuk általában gyorsan növekszik, politikai rendszerük ingatag, demokratikus intézményrendszerük sok esetben hiányos.
Feketepiac
a kereslet-kínálat egyensúlyának megbomlásakor kialakult, jogszabályok által tiltott piaci forma, ahol az eladók a hivatalostól eltérő áron árusítják a termékeket.
Fogyasztás
a termelés végső célja, amelynek során az emberek különféle szükségletei kielégítődnek, miközben a létrehozott anyagi javak, szolgáltatások fel- és elhasználódnak; a lakossági fogyasztás az egyének, a közösségi fogyasztás a társadalom közös szükségleteinek kielégítését jelenti.
Fogyasztói kosár
egy átlagos jövedelmű és létszámú család által egy adott időszak (egy hónap vagy év) alatt megvásárolt fogyasztási cikkek és igénybe vett szolgáltatások mennyisége.
Fogyasztói társadalom
olyan társadalom, amelyben a minél több fogyasztási cikk megszerzése a legfőbb életcél.
Gazdasági ágazat
az anyagi javak és szolgáltatások előállításával összefüggő tevékenységek legnagyobb hagyományos területei: a mezőgazdaság, az ipar és a kereskedelem.
Gazdasági fejlettség
az adott történelmi időszakban valamely társadalom természeti, történelmi, társadalmi és gazdasági tényezők által meghatározott szintje, amelyet leggyakrabban az egy főre számított GNP értékével fejeznek ki; elsősorban a természeti erőforrásoktól, a munkaerő minőségétől, a nemzeti vagyon mennyiségétől, a társadalom termelési módjától függ.
Gazdasági fejlődés
a társadalom által előállított GDP és a termelő tevékenységek növekedésének, valamint a gazdasági szerkezet átalakulásának együttes folyamata, amit a gazdasági termelékenység növekedése és minőségi javulása okoz.
Gazdasági növekedés
a társadalom által előállított anyagi javak, a termékek és a szolgáltatások mennyiségének tartós növekedése, amit elsősorban az erőforrásoknak a termelésbe való egyre nagyobb bevonása okoz; általában GDP/GNP évi átlagos vagy 1 főre vetített %-os növekedési rátájával jellemzik.
Gazdasági szektor
1. földrajzi értelemben: a gazdasági életben hasonló szerepkört betöltő tevékenységcsoport: primer (mezőgazdaság, bányászat), szekunder (ipar), tercier (szolgálatás) és kvaterner (kutatás-fejlesztés-innováció) szektor; 2. makroökonómiai értelemben: a gazdaság szereplőiből álló olyan csoport, amelynek hasonlóak az erőforrásai, a céljai és a gazdasági döntései.
Gazdasági szerkezet
a három fő gazdasági szektor, illetve ágazat részesedési aránya az összes termelésből.
Gazdasági szerkezetváltás
egy adott gazdaságban kialakult termelési, fogyasztási, szolgáltatási tevékenységforma arányának megváltoztatása.
Gazdasági unió
az országok közötti integráció folyamatának az a lépcsője, amelyben a tagállamok gazdaságai összefonódnak, egységes gazdasági rendszerbe szerveződnek, a közös gazdaságpolitika révén közös beruházásokat valósítanak meg, a technológiai láncok átlépik az országhatárokat, továbbá a termelési tényezők szabadon áramlanak, együtt szervezett termelési és eladási folyamatok zajlanak és közös pénz van a forgalomban.
Globális világgazdaság
olyan jellegű világgazdaság, amelyben a termelési folyamatok és az ezzel összefüggő forgalmazási tevékenységek világszinten szerveződnek, az áruk, a szolgáltatások, a termelési tényezők országhatároktól függetlenül áramlanak.
Globalizáció
1. gazdasági értelemben: a kapitalista gazdálkodásnak a tőke által vezérelt világméretű kiteljesedése, a világgazdasági tér egységbe szerveződése; nem egyszerűen a termelési tényezők országok és térségek közötti áramlása, hanem a gazdasági viszonyok és különféle társadalmi folyamatok megerősödő egységesülése; 2. tágabb értelemben: a Föld és lakói uniformizálódása; fő eleme, hogy a világ egyes részein történő események, folyamatok, döntések erősebben vagy gyengébben, gyorsan vagy lassan, pozitívan vagy negatívan, de mindenképpen hatnak a világ más részeinek fejlődésére.
Gyarmat
olyan ország vagy terület, amelyet egy másik ország erőszakkal magához csatol, megfosztva gazdasági és politikai önállóságától.
Gyarmatosítás
1. történelmileg: gazdaságilag fejlett országok (gyarmatosítók) a felfedezett területeket meghódították, természeti kincseit kiaknázták, az őslakosságot leigázták; 2. napjainkban: gazdaságilag fejlett országok gazdasági erőfölényüket kihasználva rákényszerítik akaratukat más, jogilag független országok kormányzataira, illetve piaci eszközök alkalmazásával korlátozzák azok önállóságát.
Információs társadalom
olyan új típusú társadalom, amelyben az információs és telekommunikációs technológiák világméretű elterjedésének segítségével az emberiségnek a korábbiaktól eltérő típusú életvitelre, társadalomban betöltött szerepre és magasabb minőségű életre, munkavégzésre van lehetősége; a kis- és középvállalatok tevékenységét egyre inkább a transznacionális vállalatok hangolják össze; a foglalkoztatási szerkezetben nő a szellemi foglalkozásúak aránya, csökken a fizikai keresőké.
Innováció
azok az újdonságok és újítások, amelyek révén a gazdaság új lendületet kap. Lehet egy új ipari vagy mezőgazdasági termék, eljárás, illetve szervezési módszer, ismeret és tudás, ami a mindennapi munkavégzést hatékonyabbá teszi. Előállításukat a K+F ágazat végzi.
Integrálódás
az a folyamat, amelynek során több nemzetgazdaság összenő, a közöttük lévő különbség mindinkább eltűnik, az egymás közötti gazdasági (majd később egyéb) kapcsolatok is egyre közelítik az országon belüli kapcsolatok sajátosságait; két szinten mehet végbe: mikroszinten (a vállalatok között) és makroszinten (az országok között).
Ipari gazdaság és társadalom
olyan nemzetgazdaság, amelyben az ipar a gazdaság vezető ágazata, ezen belül is elsődleges a tömegtermékeket előállító gyáripar; a mezőgazdaságban is iparszerű termelés folyik; a gazdaság elsősorban a szekunder szektorban bővül, a foglalkoztatási szerkezetben az ipar részesedése a legnagyobb.
Ipar utáni (posztindusztriális) gazdaság és társadalom
olyan nemzetgazdaság, amelyben a termelő ágazatokkal szemben a szolgáltatások túlsúlya jellemző, a gazdaság a tercier szektorban bővül; a foglalkoztatottsági szerkezetben elenyésző a mezőgazdaság aránya, és egyre nő a szolgáltatásoké; a nagy ipari üzemek helyébe kis- és középvállalatok lépnek.
Jóléti állam
közgazdasági kifejezés, olyan feltételeket teremtő állam, amely megpróbálja a fogyasztói szükségleteket a legteljesebben kielégíteni.
K+F tevékenység (kutatás-fejlesztés)
új technológiai eljárások kifejlesztését és termelésbe állítását szolgáló tevékenységek összessége; a kvaterner szektor része; gazdaságon belüli aránya a társadalmi-gazdasági fejlettség egyik fontos mutatója.
Kereslet-kínálat
a piacgazdaság szabályozója, amelyek aránya meghatározza a termelés mennyiségét, minőségét.
Konjunktúra
a gazdasági helyzet kedvező alakulása, a gazdasági élet megélénkülési és fellendülési szakasza, kedvező üzletmenet.
Közös piac
az országok közötti integráció folyamatának az a lépcsője, amikor az országok között az árucikkek, a szolgáltatások, a tőke és a munkaerő szabadon mozoghat, ami az egységes belső piac kialakulásához vezet.
Közösségi tulajdon
főleg a szocializmusra jellemző tulajdonforma, ahol a termelőeszközökkel és a gazdálkodás eredményével elvileg egy adott közösség rendelkezik.
Kvaterner szektor
a tercier szektorból kivált negyedik gazdasági szektor, amely az információ tárolásával, feldolgozásával és továbbításával kapcsolatos tevékenységeket (pl. számítástechnika, média), továbbá a felsőoktatást és a kutatás-fejlesztést (K+F) foglalja magában.
Kvóta
az exportálható, az importálható vagy a megtermelhető árucikkek mennyiségének szabályozása, korlátozása.
Leányvállalat
az anyavállalat által létesített, tőle gazdasági (és gyakran szervezeti) függő helyzetben lévő, önálló jogi személyként működő vállalat.
Magántulajdon
a piacgazdaságra jellemző tulajdonforma; magánember vagy magáncég tulajdonában lévő dolog (pl. termelőeszköz, ingatlan, vagyontárgy), amelynek használati joga, fenntartása a tulajdonos kötelessége.
Nemzetgazdaság
egy adott ország határain belül található gazdasági tevékenységek és kapacitások összessége, az ország gazdasági szektorai; az az önálló gazdasági egység, amelyekből az integrált világgazdaság felépül.
Nyereség
1. az elnyert haszon és a ráfordítás közötti különbség; 2. az az összeg, amely a kereskedő személy vagy vállalkozás olcsó vásárlása és drágán történő eladása után a saját költségek levonását követően marad.
Nyitott gazdaság
1. az a gazdasági együttműködési forma, amelyben a gazdasági egységek nem elszigetelt szereplők, hanem egy nagyobb rendszer részei, vagyis kapcsolataik révén kölcsönös előnyökre törekszenek, így az erőforrások és az információk megoszlanak a gazdasági szereplők között; 2. a külfölddel sokirányú kereskedelmi kapcsolatot ápoló nemzetgazdaság.
Önellátó gazdaság
a fejlődő világ nagy részére jellemző kisgazdaság, mezőgazdasági termelési módszer, amelyben a megtermelt terményeket a gazdálkodó és családja hasznosítja, a felesleget sem viszik a piacra.
Piac
1. az adásvételi ügyletek összessége, az eladók és vevők találkozása. 2. az a környezet, ahol az eladók és a vevők az áruk és a szolgáltatások adásvételének lebonyolítása céljából találkoznak. Meghatározó tényezői a kereslet és a kínálat, az árak és a jövedelmek.
Piacgazdaság
a piac működésén és a szabad versenyen alapuló gazdasági rendszer, amelynek alapvető elemei: a kereslet, a kínálat és az árak. A gazdaság hajtóereje a szereplők egyéni érdekeltsége, kezdeményezőkészsége és kockázatvállalása. Kemény verseny van, a gazdaság a minél nagyobb nyereség elérése érdekében működik. A termelési tényezők, a föld és a tőke magántulajdonban lehetnek. Ki tud bontakozni az emberek alkotókészsége és munkavégző képessége, ugyanakkor a szociális biztonság kiépítettsége hiányos.
Piaci verseny
a termelők gazdasági küzdelme (pl. olcsóbb termékek piacra dobásával, jobb minőségű termékek előállításával) egymás ellen a haszonért, a piacért.
Politikai unió
az integráció legmagasabb foka, amelyben nemcsak a tagállamok gazdasági rendszere, hanem a politikai intézményei is összefonódnak egymással; tágabban értelmezve az önálló államok is megszűnnek és az egyes nemzetállamok helyett egységes politikai szerveződés funkcionál.
Preferenciális vámövezet
az övezeten belüli országok előnyben részesítése azáltal, hogy vám- és egyéb kereskedelempolitikai kedvezményeket nyújtanak egymásnak.
Primer szektor
azon termelő ágazatok összessége, amelyek termékeiket (a feldolgozásra szánt nyersanyagokat) közvetlenül a természetből nyerik: földművelés, állattenyésztés, erdőgazdálkodás, halászat, vadászat és bányászat; más szektorban előállított anyagokat legfeljebb csak a termelőeszközök működtetésére használnak.
Privatizáció (magánosítás)
az állam tulajdonát képező vagyontárgy eladása, magánkézbe juttatása.
Protekcionizmus
a hazai gazdaság védelme érdekében folytatott gazdaságpolitika, amely vámokkal és kvótákkal korlátozza az importot vagy közvetlen támogatást nyújt az exportnak, ezzel védve a hazai termelőket a világpiacról származó importáruk veszélyétől.
Ráfordítás
1. egy adott tevékenységhez kapcsolódó értékesített anyagi és nem anyagi javak értéke egy időszakban, ami a termelési költségen kívül magában foglal egyéb pénzügyi kiadásokat is (pl. kötbér, késedelmi kamat, bírság, kártérítés); 2. a vállalkozás egészének működése során történt eszköz és munkaerő felhasználás pénzben kifejezett értéke.
Regionális gazdasági unió
az integrációnak az a formája, amikor a gazdasági integráció területileg jól körülhatárolható földrajzi régiót alkot.
Schengeni övezet (térség)
a Schengeni Megállapodásban meghatározott olyan európai terület, amelyen belül – a belső határok eltörlése következtében – a személyek szabadon mozoghatnak; ugyanakkor a térség országai szigorúan ellenőrzött külső határral védik biztonságukat, e célból igazságügyi és rendőri szerveik együttműködnek; a térségre közös szabályok és eljárások vonatkoznak a rövid tartózkodási vízumokat, a menedékkérelmeket és a határellenőrzési eljárásokat illetően.
Szabadkereskedelmi övezet
az országok közötti integráció folyamatának az az állapota, amikor az abban részt vevők vámmentesen szállíthatják az árucikkeket egymás között, viszont a külső országok áruival szemben minden tagállam külön vámpolitikát alkalmaz, védővámokat vethet ki.
Szakosodás
valamely gazdasági ág vagy termelő üzem, vállalkozás tevékenységének specializálódása; egy feladat ellátására rendezkedik be (pl. csak meghatározott bankműveletet végez el).
Szekunder szektor
azon termelő ágazatok összessége, amelyek feldolgozzák és késztermékké alakítják a primer szektor által előállított nyersanyagokat: energiagazdálkodás, feldolgozó- és építőipari tevékenységek.
Szubvenció
támogatás, általában az állami költségvetés hozzájárulása az egyes gazdasági ágak, valamely termék előállításához, vállalatok és intézmények stb. költségeihez.
Társadalmi (humán) erőforrás
a társadalomnak azok a jellemzői, amelyek a természeti erőforrásokkal együtt elengedhetetlenül szükségesek a termelő tevékenység végzéséhez, és amelyek állapota meghatározza a termelési folyamatot; utóbbiak közé tartoznak a gazdaság számára nélkülözhetetlen emberi tényezők, az ember különféle képességei és a munkavégzés alatt tanúsított magatartása is. Minőségét elsősorban a belső emberi tulajdonságok határozzák meg (pl. fizikai adottságok, szakmai felkészültség, intelligenciaszint, döntéshozói, alkalmazkodó- és kapcsolattartó készség stb.), de ezeket külső feltételek nagymértékben befolyásolhatják (pl. a munkakörülmények, az előírt követelmények stb.).
Társas vállalkozás
olyan vállalkozás, amely beindításához, működéséhez szükséges tőkét több személy biztosítja, és a gazdasági tevékenységet közös kockázatukra végzik (pl. közkereseti társaság, betéti társaság, részvénytáraság).
Tercier szektor
a különféle szolgáltató tevékenységek csoportja, amelyek nem hoznak létre kézzelfogható javakat, viszont jelenlétük a társadalom működéséhez és az emberek jólétének biztosításához elengedhetetlen (pl. közlekedés, hírközlés, kereskedelem, közigazgatás, turizmus, pénzügyi szolgáltatások, egészségügyi ellátás, közoktatás, valamint a kulturális tevékenységek).
Termelékenység
a termelés hatékonyságának fő mutatószáma, az egységnyi munkaidő alatt előállított termékek mennyisége, az a viszony, amely az anyagi javak, illetve szolgáltatások értéke és az előállításukhoz szükséges munka között áll fenn, amit általában egy adott termék elkészítéséhez szükséges munkaidővel szokták kifejezni.
Termelés
gazdasági folyamat, amely során a társadalom a különféle emberi szükségletek kielégítése céljából anyagi javakat hoz létre; köznapi értelemben véve csak a kézzelfogható javak előállítását tekintjük termelésnek, a közgazdaságtan viszont termelő folyamatnak tekinti a szolgáltatásokat is.
Termelési kooperáció
a munkának az a formája, amikor ugyanabban a termelési folyamatban vagy különböző, de egymással összefüggő termelési folyamatban sok ember tervszerűen egymás mellett és összedolgozik, így olyan feladat elvégzésére is képesek, amelyekre külön-külön nem lennének.
Termelőerő
a termelés minőségét meghatározó tényezők összessége, amelyektől függ, hogy egy adott társadalom mely termékeket, mekkora mennyiségben és milyen hatékonysággal képes előállítani; közé tartoznak: a fizikailag és szellemileg felkészült munkaerő (tudás, ügyesség, szervezőkészség stb.), a termelés során alkalmazott eszközök (gépek, berendezések, szerszámok stb.), valamint a termelést végző emberek közötti együttműködés (kooperáció) képessége is.
Természeti erőforrás
a természeti környezet azon elemei, amelyeket az ember szükségleteinek kielégítése céljából, az anyagi javak előállításához felhasznál, a humán erőforrásokkal együtt a termelés alapját képezi (pl. különböző ásványkincsek, a művelt földek termőképessége, egy táj éghajlati adottságai, növény- és állatvilága, valamint természeti szépségei).
Tervutasításos gazdálkodás
a szocialista rendszerű országokra jellemző gazdálkodási típus, amelyben az állami irányítás előre meghatározott, különböző időtartamokra szóló, a politika által befolyásolt központi tervek alapján működteti az egész gazdaságot, minden teljesítmény értékét az államilag meghatározott központi tervek teljesítése alapján ítélik meg. A piac törvényei nem érvényesülhetnek, a vállalatok nem hozhatnak saját döntéseket; a kínálat nem igazodik a szükségletekhez. Nincs magántulajdon, hivatalosan nincs munkanélküliség, a rászorulókat szociális ellátásban részesítik. A nagyobb vagy jobb teljesítményt nem ösztönzik, ezért kicsi a termelékenység.
Tömegáru-termelés
egy egyedi jelleget nem viselő termék nagy mennyiségben, olcsón, egységes minőségben való előállítása, ami főleg az acéliparban, a nehézgépgyártásban, valamint a textil- és ruházati iparban terjedt el.
Transznacionális vállalat
1. olyan nemzetközi nagyvállalat, társaság, amelynek működése átnyúlik az országhatáron, több ország vesz benne részt; rendszerint valamely gazdaságilag fejlett országban található a központja, de leányvállalataival behálózza a fejlett és fejlődő országokat; 2. szűkebb értelemben: az a világ több országában tevékenykedő vállalat, amelynek tulajdonosai egy nemzetbe tartoznak (megkülönböztetés a multinacionális vállalattól).
Tudásgazdaság (tudásipar)
1. az információs társadalom alapfelfogása, miszerint a szakértelem, a tudás gazdasági hasznosításával érték jön létre; 2. a gazdasági élet egyik ága, a kvaterner szektor része, amely magában foglalja az oktatást, a kutatást és fejlesztést, az információs technológiákat és szolgáltatásokat, valamint a tömegmédiát.
Tudományos-technikai forradalom
egyidejű nagy jelentőségű előrelépés a tudományban és a technikában, ami alapvetően megváltoztatja az ember helyét és szerepét a termelésben.
Túltermelési válság
az az állapot, amikor a megtermelt termékek mennyisége, az áruk kínálata meghaladja a szükségleteket, illetve a keresletet, ezért a termékek egy részét nem tudják eladni.
Vállalkozás
1. a vállalkozó jövedelmének, vagyonának gyarapítása céljából végzett üzletszerű tevékenység; 2. a gazdaság mikroegysége, amely anyagi javakat állít elő és viseli a piaci szereplés kockázatát rövid távon a piacon való maradás, hosszú távon profitszerzés érdekében.
Vám
az állam által az ország vámhatárát átlépő árukra kivetett adó, amit a külfölddel lebonyolított áruforgalom után kell fizetni. A külkereskedelmi politika eszköze; célja egyrészt az állam bevételeinek növelése és az ország gazdaságának szabályozása, másrészt az adott ország piacán forgalomban lévő áruk szerkezetének és árának befolyásolása, harmadsorban pedig (és leggyakrabban) a hazai termékek, vagyis a hazai termelők védelme.
Versenyképesség
a nyitott gazdaságú országokban a gazdálkodási egységekkel vagy a termékekkel szemben támasztható követelmény, amely a világpiacnak való mennyiségi, minőségi és gazdaságossági megfelelést jelent.
Világgazdaság
azoknak a gazdasági kapcsolatoknak az összessége, amelyek révén a világ országainak nemzetgazdasága a nemzetközi munkamegosztáson keresztül új, sajátos törvényszerűségek alapján összefonódik egymással.
Világgazdasági korszakváltás
a világgazdaságban meghatározó országok, illetve a kevésbé meghatározó országok pozícióinak jelentős változása.

Események

2017. október 09.
08:00 - 05:00
Jelentkezés Környezettudományi Konferenciára
2017. október 09.
08:00 - 05:00
Új földrajz tanári kézikönyv jelent meg
2017. október 05.
08:00 -
Geotop nap Tatán
2017. október 05.
08:00 -
Zöldgömb Fesztivál 2017 október 14-én
2017. szeptember 29.
08:00 -
Új földrajz szakmódszertani folyóirat = GeoMetodika
2017. szeptember 25.
08:00 -
Lépj be a Magyar Földrajzi Társaságba!

tamop info

Készült az "Országos koordinációval a pedagógusképzés megújításáért” című TÁMOP- 4.1.2.B.2-13/1-2013-0007 pályázat keretében

szechenyi2020